A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)
Oltvai Ferenc–Vinczi Károlyné: A szegedi Zsótér-ház építése
és a homlokzatok felőli szobák hivatali célra alig használhatók. Az Országos Műemléki Felügyelőség hozzájárult ahhoz, hogy az emeletenként a folyosók középre kerüljenek. Ezek szerint a folyosókból szobák fognak nyílni az udvar és a homlokzatok felé. Az épület külsején a jelenlegi átalakítás előtt 1961-ben végeztek tatarozást. Ekkor „klasszicizálták" teljesen a Zsótér-házat. Idők folyamán, az eredetitől eltérő és rárakott elemeket lebontották, mint a két homlokzati első emeleti erkélyt. Számottevő egyszerűsítést végeztek a hátulsó homlokzaton. Újra vakolták és szürkéskék alapszínen világossal hangsúlyozták ki a párkányokat. A belső szerkezetet átalakítások nem érintették, így továbbra is nyilvánvaló maradt, hogy az épület eredetileg nem irodai célokat szolgált, hanem lakóház volt, földszintjén pedig üzlethelyiségeket alakítottak ki. Az eredeti stílusban történt felújítást az ÉM. Szegedi Tervező Vállalaton belül, annak egyik építésze Berniczky József végezte az Országos Műemléki Felügyelőség jóváhagyásával. 2 Mielőtt az épületet ismertetnők, vessünk néhány pillantást az épület környezetére, elsősorban a térre, amelynek az épület homlokfalával a legterjedelmesebb objektuma. A szegedi polgármester egy 1942-ben kiadott intézkedésével elkészíttette a város művészi kialakításának tervét. Ebben többek között rámutattak a térnek harmóniát rontó elemeire, mint amilyenCa^ Szeg ed-Csongr ádi Takarékpénztár (ma Országos Takarékpénztár és Állami Biztosító szegedi fiokjaïy^zeTêplîIeiének szeceszsziós homlokzata, amelyet akkor még leegyszerűsítésre javasoltak. Jó architektúrájúnak minősítették: ä' Jernëy-Félë~ïïazat. EnnelcTó^al^ányártartottak akkor is követendőnek. Rámutattak egyes épületek kirívó képére, mint a takarékpénztárral szemben levő háromemeletes bérház kupolájára, amely indokolatlanul monumentalitást mutató, öncélú, üres forma. Emeletet kívántak a 6. számú házra, amely 20—22 év után meg is valósult. 3 A keleti oldal házai művészileg jelentéktelenek, mégis a bírósági széképület és a posta magasabb épületei hatásosan zárják le a sort. A kedvező tömeghatás teszi azokat harmonikussá. A déli front klasszikus nyugalma, nemes egyszerűsége tökéletes. (Kis Dávid-palota, Új Zsótér-ház, Aigner-ház). Legzavarosabb a nyugati térrész, ahol nemcsak a párkánymagasságok változnak, de a függőleges falsík is megtörik, így épp a Zsótér-ház és a volt Népbank, ma Nemzeti Bank fiókintézete melletti egyemeletes, klasszicizáló Grün Orbán-ház került hátrább (Széchenyi tér 13). Az építészeti historizmus sikerült példánya, a Városháza alkotja a nyugati térfal díszét, amelyik úgy tűnik, hogy ennek a térfalnak közepén áll, valójában annak jobbfelére esik. A szomszédos Zsótér-ház tömegével és komorságával még inkább könnyebb hangulati elemet biztosít a városházának. A kis épület így vált természetszerűen is a város központjává. Amit a Zsótér-ház hátrányául rótták fel (az idézett kialakítási tervben), hogy néhány méterrel beljebb került a homlokfala. Mert a városháza kijjebb épült, ez egyenesen kedvezőbb mindkét épületre nézve. Ezzel a Zsótér-háznak nagy tömegéhez nagyobb a perspektíva, ugyanakkor előbbre került a városháza, ami végeredményben jelentékenyebb, értékesebb és jellegzetesebb épület, mint a Zsótér-ház. Az épületet 1957-ben műemlékké nyilvánították és az 1966-ban készült Csongrád megyei műemlékek jegyzéke úgy említi, mint amelyet 1830 körül építettek. Az épületen levő táblát 1961-ben helyezték el s ezen az 1942. év van feltüntetve. 4 A szegedi 2 Szeged Mj. Városi Tanács VB Építés és Közlekedés osztálya Városképi és Műemlékvédelmi albizottság irattára. Zsótér ház 15 sz. 3 Bálint-Pálfy-Budinszky i. m. 19. 4 Városképi és Műemlékvédelmi Albizottság irattára. Zsótér-ház 15 sz. Csongrád megye műemlékjegyzéke. Orsz. Műemléki Felügyelőség. Budapest. 1966. 18. 190
