A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1966-67. 1. (Szeged, 1968)

Dömötör János: Tornyai Baján

A kiállításhoz katalógus nem készült, sajtó közlemények szerint a tárlaton 60—70 mű szerepelt, részben alakos kompozíció, részben pedig tájképek, csendéletek. A Független Magyarország szerint ezek jórészét a petó'i szóló'k között, tehát Szász Géza birtokán és annak közvetlen környékén festette Tornyai. A kiállítás ez alkalommal is, mint 1909-ben a Nemzeti Szálló dísztermében került megrendezésre október 8-i vasárnapi nyitással. (Szemben a korábbi sajtóközlemények október 7-i dátumával).

29 Megnyitó beszédet Ammler Antal, a Tanítóképző ny. igazgatója tartott. A magyar festészet történetére vetett visszapillantás után Munkácsy kiemelkedő jelentőségét méltatta, majd Tornyainak Munkácsy-tanítvány voltára tért át A kiállítás sajtó előkészítéséhez tartozott még az az Éber Sándor festőművész által Tornyai Jánoshoz intézett baráti hangú levél is, mely a Bajai Újságban került publikálásra. (II. sz. mell.) Éber Sándor ebben kimenti magát, mert a Göllei kápolna freskóinak határidőre történő befejezése miatt nem tud résztvenni a megnyitáson. A kiállítás nyitásra Budapestről Kallós Ede szobrászművész, Tornyai földije és kedves régi barátja is leutazott.

30 A sajtó ugyan jelezte Gerő Ödön érkezését is, erre azonban ekkor nem került sor. Nyomban a kiállítás megnyitása után közzéteszi a Bajai Újság több budapesti művésznek — Tornyaihoz intézett (Kernstok Károly, Gábor Móricz, Hermann Lipót, Petrovics Elek) — a levelét is. (III. sz. mell.) Már a megnyitás alkalmából vásárlásra is sor került. így dr. Róna Dezső, majd Szász Ottó vásároltak képet Tornyaitól. A Bajai Újság október 9-i száma a kiállítás megnyitásáról közölt cikkében az események regisztrálásán túl kiemeli, hogy Tornyai képeiről napfény, derű, béke, nyugalom szól, őszinte bensőséggel. Ugyancsak ez alkalommal a Független Magyarság hosszabb cikket közöl Malonyay Dezső tollából, Mednyánszky László és Tornyai János címmel.

31 (A cikk nagyrésze a már 1909-ben Baján közzétett írás szószerinti ismétlése). Malonyay Dezső elsősorban Tornyai magyarságát méltatja, amellett értékeli humanizmusát és erőteljes, indulatos mondatokban kel ki a l'art pour l'art ellen. A kiállításnak a sajtóban rendkívüli széles visszhangja van. Elsősorban a Bajai Újság és a Független Magyarság naponta újabb és újabb cikkeket, közleményeket publikál. Október 10-én Lyka Károly kritikáját olvashatja a bajai közönség Tornyai művészetéről, de ugyanebben a számban került publikálásra Gerő Ödön Tornyaihoz írt levele is. (IV. sz. melléklet) Időközben a vásárlók száma is szépen gyarapodott. Közöttük találjuk a Bajai Takarékpénztárt, Kallós Ede szobrászművészt, Jungábel Jenőnét, Éber Anna festőművészt, Kemény Simon szerkesztőt és Tornyai vendéglátóját dr. Szász Gézát is.

32 Megtekintették a kiállítást a város helyi vezetői, köztük a főispán és a helyettes polgármester is. Bizonyos, hogy a tárlat anyagában szerepelt a Csizmahúzás is. Nem említi a címét ugyan a Független Magyarság, de a leírásból világos, hogy nem lehet más műről szó.

33 „A nagy képek közül különösen tetszett az a hatalmas festmény, amely azt ábrázolja, hogy egy gyermek egy kisgazda lábáról csizmát húz le". Ezt a művet Weidinger Dezső földbirtokos vásárolta meg és 1961-ben kerül a Magyar Nemzeti 29 Független Magyarság 1928. okt. 7. Bajai Újság 1928. okt. 9. 30 Bajai Újság 1928. okt. 9. 31 Független Magyarság 1928. okt. 9. 32 Bajai Újság 1928. okt. 10. 33 Független Magyarság 1928. okt. 10. 154