A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1964-65. 2. (Szeged, 1966)

Molnár Vera: Beszámoló a sárospataki gótikus templom 1964. évi ásatásáról

is meglevő' nyolcszögletes, homorú oldalú pillérek, melyeknek alul négyszögletes, prizmás lábazata van. Különálló önálló fejezetük soha nem volt, hanem a boltozat bordái és a hevederívek egyszerűen a pillérek oldalaiból indulnak ki. Ezt bizonyítják a ma is meglevő hevederívek. A gótikus boltozat — sajnos — elpusztult. A barokk boltozat bordaindításainak helyét is eltakarja. Ez a támasztórendszer nem pontosan a korábbi templom támasztórendszerének a helyére épült, hanem a kettő között kisebb eltolódás van. Ez az utolsó gótikus templom megtartotta az előző periódus déli kiemelt bejárati építményét, melynek nyugati oldalánál szögletes csigalépcső-torony vezetett az első emeleti kápolna szintjébe. A lépcsőtoronyba a templom belsejéből nyílt bejárat. Ezt a lépcsőtornyot a XVIII. században elbontották, mert nem használták többé az első emeleten levő kápolnát, s így a lépcsőtorony feleslegessé vált. A lépcsőtorony alapfalait és alsó részét, benne hat terjesen épen maradt lépcsőfokkal, a most folyó ásatások hozták felszínre. 1. kép Ez a legutolsó gótikus templom is hozzá tartozott a belső város erődítéséhez. Északi fala egyben maga a városfal volt. A falkutatás során itt négy lőrés került elő. Keleti falán — szentélyénél is — lőrések voltak. Itt volt ugyanis — a templom szentélye mögött— a város legfontosabb kapuja, s a kaput védő falszoros védelmére három lőrés szolgált a szentélyből. Egyedülálló és szokatlan megoldása ez templom és katonai erődítmény kapcsolatának. A templom legutolsó jelentős átalakítása ez a XV. század-végi építkezés volt. A XVI. század első felében, mikor a mohácsi vész után a Perényiek lettek a pataki vár urai, velük együtt a templom is protestánssá lett. A protestáns idők azonban építészetileg nem jelentenek nagyobb változásokat. — A XVII. század végén a templom ismét katolikussá lett. II. Rákóczi György halála után felesége, Báthory Zsófia, katolizált, s betelepítette a pataki várba a jezsuitákat. A Wesselényi-féle összeesküvés bukása után pedig I. Rákóczi Ferenc szabadonbocsátásáért az összes Rákóczi várba német katonaságot enged be, így Patakra is. Báthory Zsófia 1671-ben német katonaság részére engedi át a pataki templomot is, mint a vár erődítményének részét, s a katonaság teljes mértékben hadi célokra használja azt fel. A városi jegyzőkönyvekből eddig is ismert volt, hogy ekkor Stahrenberg gróf lezáratta a város ka9 A Móra F. Múzeum évkönyve II. -, ~Q r