A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)
Tari László: Éremlelet Csongrád-Faragó-tanyán a XIII. századból
Az egervári leletben, melyre Hóman hivatkozik, brakteátáink a friesachiak mellett bécsi dénárok társaságában kerültek elő. A bécsi dénárok pedig inkább a tatárjárás után honosodtak meg országunkban, Hóman szerint is: „IV. Béla uralkodásának utolsó évtizedében". 26 Bár szórványosan előbb is előfordulhattak, de nem lehettek kortársai III. Béla pénzeinek. Az egervári leletet különben Luschin is, Baumgartner is tatárjárás utáninak tartja. 27 A leletben talált 15 brakteátát inkább beoszthatjuk II. András pénzei után és IV. Béla pénzei elé, mint III. Bélához, mert hiányoznak a II. András uralkodásának elejére beosztott pénzek, melyek összekötnék III. Béla pénzeivel 28 . Az egervári lelet tehát inkább IV. Béla mellett tanúskodik. Föltevésünket, hogy brakteátáink IV. Béla pénzei, nem gyengítheti az sem, hogy IV. Béla, V. István, IV. László valamint III. András korából származó leleteinkben, (Ismeretlen lelőhely, Felsőbesnyő, Érmihályfalva, Dunaszekcső, Balatonfüred, Bosossebes, Vaskóhsziklás, Margit sziget és Zombor), szép számmal találjuk IV. Béla — valószínűleg tatárjárás utáni — pénzeit és nem találjuk meg brakteátáinkat. 29 Ha elfogadjuk, hogy ezek IV. Béla tatár járás előtti pénzei, úgy ezek a tatárdúlás alatt nagyrészt megsemmisültek. Vagy elásták őket, vagy a tatárok kezére jutottak. 30 Föltehető az is, hogy IV. Béla az ország újraépítésekor jobb pénzek kibocsátásával igyekezett ezeket, mint a trónralépéskori üres kincstár rossz emlékeit, kivonni a forgalomból. Méltán várhatnánk azonban, hogy a korponai leletben III. Béla és II. András pénzei társaságában előkerüljenek, ha oly kedveltek lettek volna, hogy — mint III. Béla pénzei — a tatárjárásig is használták őket. Innen azonban hiányoznak. A leletek összetétele alapján tehát inkább azt állapíthatjuk meg, hogy a brakteáták IV. Béla pénzei, különösen figyelembe véve a táblázatunkban bemutatott leletek elrejtésének korát. 5. A ,,Bela rex" körirat. Miért sorolná ez brakteátáinkat III. Béla pénzei közé? Hóman evvel talán csak azt akarja mondani, hogy nem lehetnek III. István, esetleg Imre, vagy II. András pénzei. Éppen ő mondja, hogy IV. Béla, mint koronázott ifjabb király is használta a rex címet. 31 Megtalálhatjuk e föliratot CNH I. 228., 237., 238., 244., 245., 246., és 247. sz. pénzein is. Mindebből kitűnik, hogy Hóman érvei nem elégségesek arra, hogy brakteátáinkat és a CNH I. 263. sz-ot III. Béla pénzének tartsuk. A most fölmerült adatok viszont lehetővé teszik azt a föltevést, hogy azokat IV. Béla verette. Meggyőződésem, hogy a még ezután előkerülő jól megfigyelt leletek és a nálamnál jobb lehetőségekkel rendelkező hivatottak további elemzései, megerősítik föltevésemet. Brakteátáink minden bizonnyal hiányozni fognak III. Béla, eddigi beosztásunkban amúgy is kevés számban ismert pénzei közül. Nézzük meg beférnek-e IV. Béla veretei közé? IV. Bélának a tatárjárás évét leszámítva, 42 pénzkibocsátási alkalma volt. Eddig csak mintegy 23 dénár-obulus pénzről tudunk, tehát újabb 6 veret beiktatása esetén még mindig 13 év veretei fognak hiányozni. A régészeti kutatásokkal ellentétben, a numizmatikai emlékek földből való tervszerű feltárására eddig nem volt módunk. Változott a helyzet a Csanda—Zalavári —Molnár—Petrikovics- féle elektronikus régészeti kutatóműszer (CSAZAMOPE 26 I. m. 353. 1. 27 Luschin, i. m. 22. 1., és Baumgartner, i. m. 25. 1. 28 Vö. Hóman, Szlavón dénárok 36. 1. táblázat. 29 Vö. Hóman, Szlavón dénárok 38—39. 1. táblázat. 30 Nem volna meglepő, ha a tatárvisszavonulás útvonalán előkerülnének brakteátáink. 31 Hóman, Szlavón dénárok 36. 1. 91
