A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Tari László: Éremlelet Csongrád-Faragó-tanyán a XIII. századból

ugyancsak III. Bélának tulajdonított CNH I. 263. sz. pénzzel, azonban egyiknek stílusa sem illik III. Béla pénzei közé, de valamennyire vonatkozásba hozható IV. Béla CNH I. 259. sz. érmével. A CNH I. 263. sz. sima paizsba illesztett kettőskeresztje is inkább illik IV. Béla korába és látható a CNH I. 267. sz-n is. Azt is tudjuk, hogy a sima paizsba illesztett kettőskeresztet IV. Béla kezdte használni. 1!) Elődei a piros paizsra feszített négy vízszintes ezüst-brokát szalagot használták címerül. 20 így fordul elő II. András pénzein is. (L. a CNH I. 201., 202., 203., 206., és 304 számúakat.) Ezek szerint a brakteáták inkább IV. Béla pénzei.

21 3. A IV. Béla pénzein már kevéssé szereplő sziglák. A borossebesi és vaskohsziklási éremleletben IV. Béla pénzein elég sok sziglát talált Dr. Harsányi Pál. A CNH I. 229. sz-on 14 db-on 6 változatot, a 234. sz-on 21 db-on 7, a 241 sz-on 118 db-on 8, a 248. sz-on 4 db-on 2, a 253. sz-on 133 db-on 6, a 256. sz-on 13 db-on 4. a 259. sz-on 3 db-on 3, a 344. sz-on 94 db-on 9 sziglaváltozatot talált. Szigla volt még a CNH I. 240. sz. és 251. sz. pénzeken.

22 De sziglákat találhatunk még IV. Béla utáni pénzeinken is. A sziglarendszer a pénzverés ellenőrzésével volt kapcsolatban. Ez az ellenőrzés II. András korában ellanyhult, de IV. Béla korában a szerszámok ellenőrzése, így a verőbélyegeké is, ismét előtérbe lépett. 23 Nem mondhatjuk tehát, hogy a sziglák IV. Béla korában már nem voltak használatosak. 4. A leletek összetétele. Hóman azért osztja be a brakteátákat III. Béla pénzei közé, mert olyan pénzekkel kerültek elő: ,,melyek nem IV., hanem III. Béla korában vagy az azt követő időben voltak nálunk használatosak". О itt részben a kisgáji leletre támaszkodik, ahol a Brakteáták II. Vilmos (1087—1100) és II. Henrik (1154—1189) angol királyok, I. Frigyes császár (1152—1190) érmei társaságában fordulnak elő. részben a kígyósi és nagykereki leletre, ahol — szerinte a XII—

XIII. sz. fordulójáról való friesachiakkal és az egervárira, ahol II. András pénzeivel együtt kerültek elő.

24 Ezzel szemben például II. Henrik pénzét, amely a XIII. sz. végén került földbe. II. Andrástól IV. Lászlóig vert pénzek társaságában is megtaláljuk, 8 példányban, a vaskohsziklási leletben. 2S Tehát IV. Béla idejében, sőt azon túl is forogtak. Ugyanezt föltételezhetjük a II. Vilmos és 1. Frigyes pénzeiről is, annál is inkább, mert a föntebbi leletben, más III. Bélakori, sőt még korábbi, nyugatról származó pénzeket is találhatunk, mint Lüttich püspökség: Othbert (1092—1119), Metz püsp.: IV. Thierry (1173—79), Aquileja: Gottfried patr. (I 182—94) pénzeit. A brakteáták tehát a XI—-XII. századi pénzek társaságában is lehetnek IV. Béla veretei. Ami a XII--XIII. század fordulójáról való friesachiakat illeti, tudjuk, hogy azok IV. Béla korában is elég sürün forogtak a tatárjárásig, de még azon túl is megtalálhatjuk azokat leleteinkben. 19 Hóman—Szekfíí: Magvar történet. 11. 104. I. 2,1 Vö. Erdélyi László: Árpádkor. 196. 204 és 209. 1. !1 A CNH 1. 308 A (P 51.) sz. dénáron és obulusán is ez a címer látható. Hóman II. András pénviú közé sorozza, de XIII. sz. báni veretnek tartja (i. m. 337. I.) mégis e pénzekre hivatkozva állítj;', hogy „III. Béla óta állandóan használt magyar címer: a paizsba foglalt kettős kereszt" (Hóman: II. András és IV. Béla-kori szlavón dénárok. N. K. XVIII és XIX. évf. 34. !.), pedig e szerint ezt is IV. Béla verette volna, mint ifjabb király. Azonban az egervári és vaskohsziklási leletek alapján és éppen e kettősen alkalmazott címer miatt, V. István ifjabb király pénze is lehetne. Réthy ide i; osztja be. 22 Vö. Harsányi Pál: A borossebesi és vaskohsziklási árpádkori (!) éremlelet. N. K. XXI—

XXII évf. 12. 1. 23 Vö. Hóman i. m. 469—70. 1. A sziglák szerintem maguknak a verőbélyegeknek ellenőrző jegyei voltak. Csak így érthető, hogy a CNH I. 98 és 101. sz. rézpénzeinken is oly sok sziglaváltozatot találunk. Ezek nem finomsági, vagy más ellenőrzésre készültek. Az ellenőrzés szigorítása miatt kellett IV. Bélának ismét a sziglákhoz fordulnia. 24 Hóman, i. m. 238. 1. lábjegyzet. 25 Harsányi, i. m. 20. 1. 90