A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Tari László: Éremlelet Csongrád-Faragó-tanyán a XIII. századból

Talán éppen ezekre az előnyökre volt szüksége IV. Bélának, mikor könnyelmű és pazarló apjának rablógazdálkodása után az ország zilált pénzügyeit rendezni akarta és a könnyebb súlyú, de magyarosabb stílusú pénzek nagy tömegével akarta a friesachiakat kiszorítani, és az egyre növekvő pénzszükségletet kielégíteni. Mindenesetre IV. Bélának legalább annyi oka, módja és esélye volt a brakteáták verésére, mint III. Bélának. 2. Veretük. A poncolási technika használatát és az érmek stílusát érthetjük ezen. Itt Hóman Kovács Ede megfigyeléseire hivatkozik, aki e pénzek technikai előállítását tanulmányozta.

16 Kovács szerint: II. Endre uralkodása alatt megszűnt a ponctechnika és az érméket vésni kezdték. A XIII. században pedig, már tisztán poncoló technikával előállított pénzeket nem találunk. Kovács a brakteátákat IV. Béla pénzeinek ismerte s így ír róluk : ,,Lemezpénzeink technikája kétféle: vannak poncolt és vésett bélyegűek. Ponc technika látszik meg a CNH 271. és 279. sz. bracteatákon (és talán a 275. sz-on is), a többiek verőbélyege vésve van." Nem emel kifogást az ellen, hogy ezek technikájuk miatt ne lennének IV. Béla pénzei, ugyanakkor a CNH I. 269. sz-ot határozottan előbbi időkre utalja.

17 Én úgy látom, hogy a CNH I. 271. sz. ponctechnikájú ugyan, de a ruha csíkozása a mellen, kétségtelenül véséssel kialakított. A CNH I. 272. sz-on a kettős gyöngykör poncolással készült, az arc véséssel, de a haj kialakítása és az azt díszítő rózsácskák, már poncolástól erednek. Azonban ez sem általános. Leletünkben lévő 13 db-ból talán csak kettő van mely ugyanazon verőbélyegtől származna, s van olyan köztük, ahol az orr, és talán a szem is poncolással készült volna, vagy legalább is a vésetet poncolással javították. A CNH 1. 275. sz-t tisztán vésettnek tartom. A CNH I. 278. és 279. sz-akat tisztán poncolással állították elő. A CNH I. 280. sz-on a gyöngykörök és betűk poncoltak, a középrészt elfoglaló hármas arcnál már a véső nyomai is mutatkoznak. A CNH I. 263. sz. éremnél az előlap vegyes technikával, a hátlap tisztán poncolással készült. IV. Béla több pénzén is megtalálhatjuk a vegyesen alkalmazott két technikát, így pl. a CNH I. 228. és a 237. számúakon. De megtalálhatjuk a poncolás egyes elemeit még sokkal későbbi pénzeken is. Tehát a poncolási technikával készült verőbélyeg használatát nem tarthatjuk döntő érvnek amellett, hogy a brakteátákat III. Béla verette. Kovács Ede szerint is: „Nagyon kényes dolog itt az éles határt meghúzni.*

n8 II. András idejében a vésett technika, a friesachiak hatására valóban előtérbe nyomult. Annál inkább volt oka IV. Bélának visszanyúlni a poncolásos eljáráshoz, mikor magyarosabb jellegű pénzekkel a friesachiakat akarta kiszorítani. De visszájára is fordíthatjuk a dolgot: III. Béla idejében még nem alkalmazták a vésett technikát. Stílus tekintetében a brakteáták sehogy sem illenek III. Béla pénzei közé. Annál inkább tartják a rokonságot IV. Béla pénzeivel. A CNH I. 271. sz. brakteáta ülő királyalakja eléggé kedvelt ÍV. Béla pénzein, pl. a CNH I. 229., 237., 258., 268. számúakon. A CNH I. 275. sz. brakteáta rajza ugyancsk körírat nélkül látható a IV. Béla CNH I. 257. sz. pénzén, de rokon a CNH I. 230. és 259. sz. hátlapjával is. A CNH I. 280. sz. brakteátát, betűtípusai rokonítják IV. Béla pénzeihez (lásd a CNH I. 237. sz-ot). E brakteáta közepén egy,három köralakban egybefonódó, oldalnézetben ábrázolt arc van. Hogy mit jelent ez az ábrázolás, azt egyenlőre nem tudjuk, de ugyancsak három arc van, (elölnézetben) a IV. Béla CNH I. 228. sz. pénzének hátlapján is. A CNH I. 279. sz. brakteáta rokon, a Hóman által 16 Hóman, i. m. 238. 1. lábjegyzet. 17 Vö. Kovács Ede: Árpád kori (!) királyink pénzeinek technikájáról. N. K. II. évf. 1. és 4. L. 18 Kovács, i. m. 4. 1. 89