A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)
Tari László: Éremlelet Csongrád-Faragó-tanyán a XIII. századból
E táblázatból többek között három fontos dolgot olvashatunk ki: 1/ hogy brakteátáink korában a pénzbeváltási kötelezettséget nem vették valami szigorúan, hiszen némelyik leletünkben 4, 5, sőt 7 pénzfajt is találunk együtt, 2/ hogy e korban a friesachiak mellett a brakteátákon és a CNH I. 263. sz.-on kívül más magyar pénz nem volt általános forgalomban, 3/ hogy elég nagyszámú leletegyüttesünkben csak öt féle brakteáta fordul elő, hiányzanak a CNH I. 277. sz, 278. sz, és a 281A (P. 50.) számúak. 2. ábra Már Király Ferencnek is föltűnt, hogy: „Valami oka lehet annak, hogy a brakteáták főleg friesachiak társaságában bukkannak fel." 8 Ha ehhez hozzátesszük, hogy olyan friesachiak társaságában, melyek korát a XI11. századi darabok határozzák meg, úgy azt a legkézenfekvőbb föltevést kockáztathatjuk meg, hogy a brakteáták a XIII. századi friesachiak kortársai voltak. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezekkel a friesachiakkal előkerült leletek elrejtési idejét újabb irodalmunk egyértelműen a tatárjárás idejére és az azt követő idejűnek tartja, 9 úgy azt is kimondhatjuk, hogy a brakteáták IV. Béla által vert pénzek. IV. Béla 1235 októberében lépett trónra, első pénzét a szokásos tavaszi pénzújítási időszakot figyelembe véve, 1236-ban verethette. A muhi csata a pénzújítási időszak vége felé, 1241. április 11-én volt, vagyis az új pénz már ebben az évben is forgalomba került. Ez hat pénzkibocsátási időszak, ami megfelel a leleteinkben előforduló hat magyar pénzfajnak, a CNH I. 263. sz.-nak és az öt brakteátának. Hóman alapvető munkájában, a brakteátákat III. Béla pénzei közé sorozza, és forgalmukat a III. keresztes hadak átvonulási idejére, 1189 körűire teszi. 10 Ezeks Király, i. m. 12. 1. 9 Huszár Lajos (Abonyi lelet. Magyar Múzeum. 1945, 73. 1.) Nem meggyőző indokolással III. Béla pénzének tartja a brakteátákat, de elrejtésüket 1240 körűire teszi, Baumgartner Egon (A friesachi dénárok magyarországi utánvereteinek kérdéséhez. N. K. XLVIII—XLIX. évf. 25. I.), az egervári lelet korát 1272-re, a nagytarcsaiét 1260-ra, Gedai István (i. m. 83. 1.) a kiskunmajsait a tatárjárás idejére, Parádi Nándor (i. m. 208. 1. ) az örkénypusztait 1235—40 közti időre, a nagytarcsait 1240 körűire teszi. 10 Hóman, i. m. 271. 1. 87
