A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Gallé László: A Tisza menti kövesgátak zuzmócönózisai

lajszint feletti magasságban a fénymérőt az aljzat helyezve: 5500—6000 lux, a beárnyalt felületen: 1100lux. A kőzetfelületről visszaverődő fény ugyanilyen viszonyok között 300—400, illetőleg 100—120 lux volt. A lassabban száradó, időszakosan árnyékolt felületek vastag mohagyepei megfelelő nedvességet tartalékolnak a közéjük és felületükre települő zuzmók, a Parmelietum conspersae állomány nagyobb nedvességigényű tagjai számára. Abb. /. ábra. A csongrádi Tisza szakasz vázlata (A vastagon húzott vonal a kövezett gátat, a töltésre írott számok a töltéskorona magasságát, a meder melletti számok a folyam kilométereket jelzik) A biotikus tényezők közül a kőlakó zuzmócönózisokra nézve a termőhelyeken velük együtt nőtt magvas növények, mint konkurrensek jöhetnek tekintetbe. Az alföldi kövestöltéseken azonban ilyen irányú hatásuk nem túlzottan jelentős, mert a virágos növények sehol sem alkotnak összeboruló, ernyőző felületeket s mert a védőtöltések kövei közül, a folyó mentén csaknem mindenütt, rendszeresen eltávolítják ezeket a növényeket. Ugyancsak a biotikus eredetű tényezők között említhető a madarak ürülékével és az emlősök anyagcseretermékeivel kapcsolatosan a kőfelületre jutott nitrogéntartalmú vegyületek befolyásoló hatása. Kifejezetten ornitokoprofil fajok a Tisza menti kőlakó zuzmók között nem fordulnak elő, de a madárlátogatta és az emberi települések közelében levő burkolatokon a nitrofil, koniofil és szinantróp fajok megjelenése a Caloplacetum citrinae, Caloplacetum murorum és a Lecanoretum albomarginatae zuzmócönózisokban jól megfigyelhető. A csongrádi kövegát cönológiai viszonyainak elemzése A 240—250 folyamkilométer között húzódó, tehát a Tisza középső folyása mentén elterülő csongrádi gát földrajzi fekvés és ökológiai tényezők tekintetében középhelyet foglal el a Tisza mentén létesített keményburkolású védtöltések között. 267