A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Török László: A szegedi eklektika

Molnár- és Lábdi-házat. -- Nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy a különben a Bérház hatásáról beszélő Fodor-ház az árvíz előtt épült volna. Ez topográfiailag lehetséges, s ezt igazolná a ház lábazata is, mely utólag készültnek látszik. s oly módon, ahogyan a Királyi Biztosság a városrendezés során a megmaradt épületeknél előírta. A Lenin körút 23. sz. ház feltűnően emlékeztet a Weber—Ney-féle Kereskedelmi és Iparbankra, valamint a Zsótér-házra. Úgy tűnik, hogy a motívumok azonosságának elbírálásakor tovább is mehetünk, mint az eklektika elemeire jellemző azonosság megállapítása, s esetleg mesterazonosságra is gondolhatunk. (13. kép.) Az árvíz előtti szegedi eklektikát teljes egészében, összefüggéseinek teljességében itt nem ismertethettem. A tárgyalt alkotások esetében azonban éppúgy, mint az elméleti bevezetésben, lehetőség szerint felvázoltam az eklektika kérdéseinek legfontosabb vonásait. Nem térhettem ki azonban az Alsóváros, Felsőváros, Rókus egyszerű építkezéseibe szivárgó, érdekes változatokat eredményező romantikára, eklektikára; az itt működő építőmesterek, kőművesmesterek munkájának a provinciális építészet története szempontjából bizonnyal ígéretes megrajzolására. Az adott terjedelembe a szegedi eklektika második szakaszának, a rekonstrukció építészetének beillesztése is lehetetlennek bizonyult. Mindezeket az adósságokat remélhetőleg további tanulmányok törlesztik majd. Ezekben sor kerülhet talán a szegedi XIX. századi építészet környékbeli kisugárzásainak felmérésére is. - A helyszűke miatt részletesebben nem ismertethető épületeket s stíluskérdéseiket egy-egy illusztráció beillesztésével helyeztem tanulmányom kereteibe. (9.. 14., 17., 18. kép.) Az elvi megállapításokat alátámasztó, de külön nem említett épületek csoportosítva a következők: Indirekt (romantizáló) eklektika. Dugonics utca 19. sz. „Tóth Mihály Háza": Scheinberger-ház, Kelemen utca 2. sz. — építésze a Mészáros-házéval azonos (Kováts István?); Kossuth utca 13. sz. Clarisseum-óvoda, (Hoffer Károly?) (7. kép.): Tukacs-ház, Szentháromság u. 877 (ma Hunyadi János sugárút) (,,Zsirosy J. építész, (SZÁL 5311.1875. sz. terv); Bozsó-ház, Szentháromság utca 39. sz. (SZÁL 3439.1874. sz. terv); Molnár J. háza, Szentháromság u. 46. sz. (,,Mint Szak Értő Móra János Építész általi", SZÁL 486.1874 sz. terv); Tóth Dömötör háza, Felsőv. Timár utca 950. sz. (,,Ádok István építész", SZÁL 14489.1874 sz. terv); Lichtenberger Mór háza, Kálvária utca 620. (ma Tolbuhin sugárút) (a Szezemszkyház átépítése, SZÁL 7353.1875 sz. terv); Molnár A. háza, Laudon utca 966 (ma Mikszáth Kálmán u. 19. sz., Adok István, SZÁL 13066.1875 sz. terv). Romantika-eklektika keveredése. Korona utca 9. sz. (ma Hajnóczy u., 1870 körül): Polgár u. 5., (ma Gogoly utca); Maros utca 41 sz. (Árok utca sarok). Mintakönyvek hatása. ( A Fellegi-ház közeli rokonsága). Petőfi Sándor sugárút 11., 13., 29. sz. házak, valamint az árvízutáni rekonstrukció építkezéseinek jelentős hányada, különösen a Pusztaszeri, Osztrovszky utca stb. építkezései. (14.. 16. kép.) Az Alsó- és Felsőváros népi jellegű építkezéseibe szivárgó klasszicista és eklektizáló motívumokra nézve kiváló példákat közöl Bálint Sándor „Szeged városa" c. művében (romantizáló szemöldök, klasszicizáló lizénák: 88. kép) valamint Nagy Zoltán (Szeged, 56., 132., 137., 138., 139., 140., 141. sz. képek). Figyelemre méltó még: Alacs György cukrász házának terve, Liliom utca 921. sz., aláírta „Gárgyán 262