A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)
Török László: A szegedi eklektika
Diescher József építőmester a Feszi-féle pesti Vigadó, az Akadémia, az Akadémia Bérházának építőmestere, majd 1867-ben a lipótvárosi templom, ma Szent István bazilika kupolaépítésénél egy szakértő-bizottság tagja volt. 39 A bécsi parlament 1864-ben meghívásos alapon lebonyolítandó tervpályázatához a magyar helytartótanácstól is kértek információkat. Eztöbbekközött Yblt, Szkalniczkyt és Dieschert ajánlja, de Diescher Józsefnél hozzá teszi, hogy :,,... ügyes építész, bár inkább vállalkozó.. ," 4 "A két Diescher közül Antal megbízása valószínűbb a szegedi reáliskola tervezésével, tekintettel arra, hogy a régi képviselőház építkezése során a reáliskolával foglalkozó Eötvös figyelmét felhívhatta magára— bár a sokkal tekintélyesebb Diescher József megbízása sem lehet valószínűtlen. A reáliskola további építéstörténetében egyébként sem lényeges e kérdés, csak annyiban volt említésre méltó, amennyiben a szegediek igényességére vetett fényt. Ugyanis Eötvös József 1871. febr. 2.-án meghalt, s a várostól egyszer már megsürgetett tervek Szegedre nem érkezhettek meg. Helyettük a közoktatásügyi minisztérium 1871. július 11-i leirata arról értesíti a várost, hogy a tervezéssel Szkalniczky Antalt bízta meg. 41 A tervek elkészülvén, a kellő anyagi fedezet birtokában Árleth Ferenc szegedi vállalkozó 42 1872. április 8-án megkezdte a munkát, s még ez év november 23.-ra az épület el is készült. Szkalniczky Antal személyében a század második felének jelentős építésze készítette el a reáliskola terveit. Az ekletikus építészet klasszikusabb, hidegebb szellemű ágának művelője volt Szkalniczky. 1850-től 1860-ig tartózkodott franciaországi és angliai tanulmányúton 43 s ennek megfelelően hazatérése után első tervével (debreceni színházépület. 1861 —65) romantikus ihletettségről számol be. De nem sokkal ez után, remek alkalmazkodóképességéről adva tanúságot, a Tudományos Akadémia épületének pályázatán már szigorú, klasszicizáló jellegű neoreneszánsz tervvel szerepel. (1861, a pályázaton nem meghívásra, hanem önszántából vesz részt.) 44 Ezek voltak azok az évek, 1855—65 között — amikor a reneszánsz felé hajló művészetben mellékvonalként, de széles körben és nagy hatással egy hellenizáló áramlat keletkezett. Az áramlat eredetét nem nehéz felfedeznünk a kései német és francia klasszicizmusnak romantikát át- és túlélő hagyományaiban, vagy a romantikával szembeszegülő, realista történeties alapú művészeti mozgalomban, melynek kötődését a kor polgári szemléletéhez már az L/3, fejezetben említettem. A két indíték egybefonódásából keletkezik a század második felének akadémizmusa. Az akadémizmus a polgári művészetszemléictnek a romantikus történeti érdeklődéstől indíttatott, de szűkös realizmusához aztán tűzön-vízen át ragaszkodó hivatalos irányzata. Európának szinte valamennyi művészeti központjára jellemző ebben az időben. Visszahúzó szerepe leginkább a festészet és szobrászat kényszerítő befolyásolásában van, de kiterjed az építészet területére is. A képzőművészet terén nemcsak a fejlődést bénítja meg hosszú időkre, de (Alma-Tadema Delaroche. Ary Scheffer, Laurens, Piloty, Makart, von Werner, Benczúr stb. tevékenységének nyomán) a legközvetlenebb alapokat teremti meg a művészeti giccshez, s nagyban ;i9 Ybl Ervin i. m. 34.. 42., 131. és 133. old. 40 OL 5391/1864 ein. X. csomag. Diescher J. tervezi egyébként a monumentális, de kissé érdektelen romantikus Luther-udvart Pesten (Rákóczi út 57/a—b, 1857—67). 41 Reizner i. m. 329—331. old. 12 Árleth Ferenc sok szegedi építkezés vállalkozója, de tervezési munkájáról is tudunk. így: Árvaház (Reizner i. m. 201. old.; romantikus). Nagy Olajos Sándor jelentéktelenebb háza (Kápolna utca) és Molnár Márton szebb eklektikus háza (Boldogasszony sugárút 18. sz. ma Április 4 útja — SZÁL. 18497.1880 ill. 19003.1880 sz. terv). Nem azonosítható terve Halász 1. számára: Sztháromság utca 953 sz. 43 Vasárnapi Újság 1860. 45. szám. 14 Ybl Ervin i. m. 36. old. 246
