A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Török László: A szegedi eklektika

ritmizált, enyhe sarokrizalitokkal ellátott homlokzatainak köszönhető. Ezek a földszint mélyített tükörbe helyezett ablakaival, a kapu lapos szegmensivével, a sarkok tükörmélyítéses, párkánygolyvázással záródó lizénáival, a főpárkány tárcsás tükörmélyítéseivel

32 még a romantikát idézik, de a kiemelt falsávba helyezett, kis konzolok során ülő egyenes szemöldökpárkánnyal ellátott emeleti rizalitablakok,

33 a homlokzatok finom bekarcolt kváderezése és a szintek közötti kéttagú lapos párkány már az indirekt korai eklektika eredményeit idézik. De eltekintve az egyes stilisztikai jegyek sokszor árnyalatnyi érveitől, melyek révén hol inkább a romantika, hol inkább az eklektika körébe kell sorolnunk őket, maga az épület elemeinek együttese, összhatása az, amely — különösen ha a szemközti Feketeházzal hasonlítjuk össze — egy újabb művészi felfogás érlelődését jelzi. Ha szerényebb eszközökkel is. (2. kép). Mint már említettem, Hoffer pályája stilisztikai szempontból egyenetlen. A ma pontosan ismert adatok szerint sok romantizáló terv között egy határozottabban is eklektizáló tervet készít még az árvíz után Lábdi Antal számára

34 (I. Feketesas utca 320. sz.) 1880-ban. Itt a Bagáry-házhoz hasonló finom tagozatok között az ablakok fölött állókonzolokra helyezett háromszögű és szegmensívű timpanonszemöldökök vannak. De a Hoffer-féle tapogatózó, nagyonis indirekt eklektizáló építészettel egyidejűleg, a Bagáry-ház építése körüli években jelentősebb tervek kivitelezéséhez is hozzákezdenek Szegeden. 4. A szegedi eklektika második korszaka 1870-től — amikor a Bérház épülete a Széchenyi-téren

35 felépült — nemcsak lezártnak kell tekintenünk Szegeden a romantikus építészet korszakát, hanem az előző fejezetben tárgyalt indirekt eklektika kifejlődésében is választóvonallal kell számolnunk. A pesti Wegman Gyula és Scherrer Adolf terveinek alapján megépült városi Bérház most már közvetlenül, érettebb formában telepíti be Szegedre az újszerű ízlésre valló formákat. Az épület toszkán pilaszterekkel tagolt földszintje, rusztikás armírozású emeletei, szerényen keretezett klasszicizáló ablakai, a rizaliton belül is ikerablakkal hangsúlyozott középtengelye révén, lapos tetőszékével és a középrizalit hangsúlyos attikájával még a klasszicizmusai szorosan rokon eklektika világát idézi. Homlokzatának elemei nem árulkodnak a reneszánsz olyan mélységű tanulmányozásáról, mint amilyen ekkor már európaszerte megnyilvánult. Formái nem is nevezhetőek szorosan ve

X eklektikusaknak, hiszen a kései klasszicizmusnak (főként német és osztrák) alkotásaiban mind fellelhetők. Berlinben egész utcasorok kései klasszicista építészete így fest (Sophien-, Linien-, Grosse Hamburgerstrasse) az 1840—65 közötti években. Mégis, a szegedi romantikából egyszerűsítések során, kevés valóságos formai élményből alakulgató indirekt eklektikához képest egészen újszerű művészetet képviselt a Bérház. A városnak ez a nagyjelentőségű építkezése nemcsak az ezekben az években lendületet kapott városrendezési és fejlesztési munkálatok első, irányt mutató cselekedete, hanem a további magánépítkezések stílusára nézve is elhatározó erejű. 32 A venetoi kései gótika kedvelt párkány- és lizénamotívumának a historizmusban gyakori átvétele. 33 Az ablakszemöldök hasonló megoldásával találkozunk a Hild féle „régi Hungária Szálló" épületén (Oskola u. 20. sz.) Az épület a legkésőbbi klasszicista épületek egyike Magyarországon. A vértelen klasszicista homlokzaton az ablakszemöldök szervetlenül lebeg a nyílás fölött. 31 SZÁL. 18875.1881. sz. terv. 35 A térnek 1860. máj. 15. óta ez a neve, ugyancsak ettől az időtől nevezik a Szt. György u. belső szakaszát Dugonics utcának. (Czimer i. m. 97. old.) 244