A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Török László: A szegedi eklektika

II. A szegedi eklektika

2 A Szeged történetébe az 1879. évi árvízzel kerülő erős cezúra a város építészetét is két részre tagolja. Nemcsak a város szerkezetének megváltozása, az újonnan felépült lakóházaknak és középületeknek eklektikus összessége az, amely a régi Szege/. Dani u. 1. sz.. Korda—Dáni-ház (Vedres István) 2 Az európai historizmus kronológiája a következő: klasszicizmus: (1770(1800-1840)1850) romantika: (1770 k. (1830—1860) 1875), klasszicizáló koraeklektika: (1840(1860—1875) 1885), több irányzatú (neo-reneszánsz, neoromán, neo-gót, neo-barokk): (1870 (1875—1890) 1910), lehanyatlott eklektika: 1890—1915. A szegedi eklektika forrásaira vonatkozóan a következőket kell megjegyeznem. A Szegedi Állami Levéltár (SZÁL) tervtári anyaga jelentős segítséget jelentett munkámban. Azonban tudva, hogy Bálint S. és Nagy Z.—Papp—Börtsök munkájának megírása idejében ez nem volt teljes, abban reménykedtem, hogy most már számos akkor megoldhatalan kérdésre fény derül. Sajnos reményem túlzott volt. A Szépítő Bizottmánynak, majd a Kir. Biztosságnak ugyanis korántsem nyújtották be valamennyi építkezés tervét, ill. ezek elkeveredtek az idők folyamán. A meglevő anyag sem használható minden vonatkozásban, mert 1880-ig a terveken az utcanév mellett a kataszteri telekszámot (a régi házszámozást) tüntették fel. E számokkal az esetek jelentős részében a mai házszám nem azonosítható, mert a város legkorábbi, meglevő telektérképe 1887-ből való, s már az 1883-as állapothoz képest is átszámozást tüntet fel. 231