A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Szelesi Zoltán: Munkácsy Honfoglalás-a Szegeden

pestre. A mester örömmel beszélt szegedi tartózkodásáról és megígérte, hogy máskor is ellátogat Szegedre.

25 Úgy véljük, hogy Munkácsy Szegeden emberi és művészi szempontból egyaránt értékes benyomásokat szerzett. Gondoljunk csak adatgyűjtő tevékenységére: megtekintette a szegedi múzeum régészeti gyűjteményének honfoglaláskori leleteit, néprajzi vonatkozású tárgyi emlékeket gyűjtött össze. Megismerte az Alföld e részének jellegzetes táji arculatát, antropológiai vizsgálódást végzett a környék néptípusairól, de megismerhette a dél-magyarországi pásztorok, halászok és földművesek hagyományokat őrző gondolkodásmódját is. Munkácsy hazai tanulmányútja •— ezen belül a szegedi, csongrád megyei tartózkodása — bármilyen rövid volt, de élményei inspiratív, feltöltő hatásúnak mondható. Nagyban segítette ez őt a Honfoglalás részleteiben való megoldásához és képének végleges kialakításához. Munkácsy szegedi kapcsolataival és a Honfoglalás nagy színvázlatának idekerülési körülményeivel foglalkozó írásunkban nem térünk ki a festmény kompozicionális kialakítására, sem mondanivalójának eszmei, tartalmi elemzésére, annak ellenére, hogy érdekes és fontos a mű alkotófolyamatának vizsgálata. Kimerítően és világosan ismerjük ezt Végvári Lajos Munkácsy-monográfiájából,

26 és Bényi László Honfoglalás-ról írott, adatokban és megállapításokban egyaránt gazdag cikkéből.

27 A mi célunk, hogy bemutassuk mindazt, ami Munkácsyval, szóban forgó képével és Szegeddel párhuzamosan kimutatható. Magyarországi tanulmányútjáról Munkácsy 1891 október végén tért vissza Párizsba, ,,. . . s októbertől áprilisig egyfolytában dolgozva a kép kartonját és végleges tervét elkészítette/

128 E nagyméretű szénvázlata később Szegedre került. Kartonja alapján kezdett terjedelmes vásznának megfestéséhez, ezért ennek jelentőségére ki kell térnünk. Tulajdonképpen e kompozíciós szénrajzán

29 sikerült eddigi elképzeléseit összefoglalnia. Művének tartalmi és formai vonatkozásai ezen kristályosodtak ki. Az eddigi kisebb színvázlatain csak a témát alakítgatta, s figurái jelzésszerűen voltak ábrázolva. Nagy szénvázlatán viszont az alakokat jellegzetes típusokká fejlesztette. Ezzel egyidejűleg képének tömegeit szerkezetileg csoportosította, így a megjelenítés hatásosabbá és nagyszabásúbbá vált. A szénvázlat felépítésileg általában egyezik a befejezett festménnyel, némi eltérés azonban megfigyelhető közöttük. Például a háttérben levő kisebb alakok száma jóval kevesebb. Az Árpád mögötti előkelőségek társasága sem oly tömbszerűen zárt hatású, mint a festményen. A szénrajzon a vezéri-sátor helyett egy domb magasíik, és ennek tetején — eléggé halványan — álló, vagy lovon ülő harcosokat s néhány fatörzset látni. A festmény bal oldalán. a tömeg mögött, hiányzik egy magasló fa, amelyre viszont a kompozíció kiegyensúlyozottsága miatt szükség volna. Szerkezetileg és eszmeileg eléggé lényeges, hogv a szláv hódolók köréből hiányzik az Árpád előtt mélyen meghajló, karjait széttáró követ alakja. Megfigyelhető, hogy ennek az alaknak pontos elhelyezése, — vagv éppen mellőzése — Munkácsynak sok gondot okozott, mert felvázolását két helyen is eredménytelenül kísérelte meg. Összbenyomásként megállapíthatjuk, hogy a szegedi nagy szénvázlat levegősebb, áttekinthetőbb, ennélfogva nyugodtabb hatású. 25 Sz N 1891. okt. 27. — Sz H 1900. máj. 4. a« Végváry Lajos: Munkácsy Mihály éiete és müvei. Bp. 1958. 231—238. 27 Bényi László: A ,,Honfoglalás" a Műcsarnokban. Szabad Művészet 1952. 9. sz. 410—413. 28 Végvári L.: i. m. 233. 29 „Honfoglalás". Nagy kompozíciós vázlat. Párizs, 1892. Szénrajz, papírlapokon, melyek egymáshoz vannak illesztve és vászonra ragasztva. 196x600 cm. Jelzés nélkül. Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Adomány, 1897. M. M-nétól. Ltsz.: 50.548.1. 214