A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Szelesi Zoltán: Munkácsy Honfoglalás-a Szegeden

pogácsaképű besenyők, széles, girbe-gurba fiziognómiájú, zömök termetű magyarok, apró, mélyen bentülő szemekkel. . . A fotográfus ott volt velük s rögtön lekapta, amelyik megtetszett a nagy művésznek."

18 A szép számban összegyűlt parasztfiatalsággal, a vidáman táncoló legényekkel és lányokkal Munkácsy hosszasan elbeszélgetett. Érdeklődéssel kérdezgette őket szokásaikról és népviseletükről. A tanyaiak közül különösen Barna János, öreg juhász tetszett meg neki, akiről több felvételt csináltatott. Ugyanekkor lefényképeztetett néhány legény- és leánycsoportot, akiknek képeit a Vasárnapi Újság is leközölte. Az országosan népszerű lap a felsőközponti ünnepséget hosszú cikkben méltatta s befejező soraiban hangsúlyozza, hogy ,,. . . kiválóbban érdekessé válik ez ünnepély az által, hogy épp ott folyt le, hol már ezer év előtt Pusztaszeren, a vezérek vérszerződésekor a magyar tábor tanyázhatott."

19 Munkácsy hazai tanulmányújának az volt a célja, hogy készülő történelmi képéhez, a Honfoglalás-hoz felkutassa Árpád népének utódait. Híres orosz kortársa, Rjepin is, a Zaporozsei kozákok megfestése előtt Ukrajnába látogatott el, hogy kiválassza alkotása elhitető erejű hőseinek modelljeit, a kozákok századokon át ott élő leszármazottjaiból. ,,A tanyai kultur-központ felszentelése" után, az este visszatért városi társaság, a Szegedi Belvárosi Kaszinó új otthont avató ünnepségén vett részt. Itt ismerkedett meg Munkácsy Szeles Olgával, a fiatal, mongolos arcú szegedi lánnyal, akit lerajzolt és fényképet kért tőle. Később ő lett a Honfoglalás egyik nőalakja, az a vezéri sátor előtt álló asszony, aki gyermekét a magasba tartja. Munkácsy századvégi modellje 1965-ben, kilencvenkét éves korában hunyt el. Özv. Kopasz Istvánnénak felejthetetlen emlék maradt a nagy festővel való találkozása.

20 A Belvárosi Kaszinó díszvacsoráján Munkácsy is felszólalt: ,,. . . Nekem, monda, napokig kellett utaznom Parisból a pusztákra, hogy ihletet szerezzek. De a pusztákról a civilizáció központjába mindössze egy félórát, mert Szeged igazán kulturális középpont."

21 Befejezésül megköszönte ,,. . .azon kedves fogadtatást, melyben őt, a művészet szerény ápolóját részesíti Szeged, melynek boldogságot kíván."

22 Ha a korabeli helyi lapok Munkácsyval kapcsolatos híradásait gondosan figyelemmel kísérjük, akkor meg kell említenünk azt a kis epizódot is. amikor a mester szegedi rokonai és Tisza gróf társaságában felkereste Letzter és Keglovich neves fényképészműtermét a városban. Itt róla és kísérőiről felvételeket csináltatott. Az újság azt írja, hogy ez ,,. . . annál följegyzésre méltóbb, mivel a nagy művész — a saját mondása szerint — nagyon ritkán adta rá fejét arra, hogy lefotografáltassa magát. Kevés arcképe is van forgalomban. Jobbára azok is másolatok, mint ezt ma megje18 Mikszáth Kálmán: Férfinézőben, Sz N 1900. máj. 5. ]

" Kovács János: A szegedi tanyák ünnepe, Vasárnapi Újság, 1891. 47. sz. 768—771. — Munkácsy egykori felsötanyai látogatása ma is él a balástyai nép emlékezetében. Jól kifejezi ezt, hogv a község új iskoláját a nagy magyar festőről nevezték cl. Dél-Magyarország, 1964. nov. 28. 20 Az esetet özv. Kopasz Istvánné — Kopasz Márta szegedi grafikusművésznő édesanyjának — közléséből tudjuk. Leánykori neve — Szeles Olga — szerepel a Szegcdi Belvárosi Kaszinó avatóestjén résztvett nők felsorolásában. — Sz N 1891. okt. 27. Munkácsy egykori modelljét meginterjúvolta a Nők Lapja. — Galsai Pongrác: Lány a sátor előtt. Nők lapja, 1965. 2. sz. 5. 2i Sz H 1900. máj. 4. 22 Sz N 1891. okt. 27. — Talán feltűnőnek hat, hogy Munkácsy pár mondatos köszönő-sorait két — időben egymástól jóval később megjelenő — újságból idéztük. Erre nemcsak az értelemszerűség késztetett bennünket, hanem, hogy ennek kapcsán megemlítsük azt is, hogy e kis ünnepi beszédet állítólag Mikszáth sugallmazta Munkácsynak, aki teljesen indiszponálva érezte magát ekkor a legkisebb szereplésre is. Egyébként Mikszáth szerint (lásd az i. m.) Munkácsyn az idegbetegség kezdeti jelei már megmutatkoztak.