A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Szelesi Zoltán: Munkácsy Honfoglalás-a Szegeden

1890 decemberére Munkácsy a Honfoglalás kompozícióját több rajzon és kisebb színvázlaton keresztül véglegesen kialakította. Mielőtt nagy festményéhez hozzá­kezdett volna, egész sereg adatot és korabeli tárgyat gyűjtött egybe, hogy a honfog­laláskori magyar, szláv viselet és fegyverzetre vonatkozó régészeti dokumentumok alapján hitelesen ábrázolja szereplőit. Neves budapesti archaeológusoktól, történészek­től kért és kapott ez ügyben szakmai támogatást, Itt említjük meg Kacziány Ödön szegedi festőművésszel való kapcsolatát is. Munkácsynak tudomására jutott, hogy az Erdélyből származó Kacziány, az ott élő székelyekről rajzokat, tanulmányokat készített. Munkácsy levélben kérte Kacziányt, hogy engedje át neki e tanulmány­fejeket. De megbízta azzal is, hogy a szegedi múzeumban őrzött honfoglaláskori leleteket — kengyelvasakat és zabiákat — rajzolja le számára. Kacziány Munkácsy kívánságát szívesen teljesítette, sőt még néhány helybeli, alsóvárosi parasztról készí­tett vázlatát is elküldte a neves mesternek. Az itthonról kapott régészeti, néprajzi és egyéb adatok azonban nem elégítették ki a művészt. 1891 áprilisában az a hír járta, hogy Munkácsy ,,. . . szeptemberben Magyarországra utazik, mint mondja, egy kis magyar levegővel akarja inspiráltatni magát a munkához. Terve különben a Tisza mellékéről tiszta magyar típusú model­leket vinni Parisba/' 5 Valóban, ez év őszén, október első napjaiban — miután a nagy történelmi kép megfestéséhez Neuilly-ben külön műtermet építtetett -- hazai ta­nulmányútra indult. Előbb Budapesten töltött bizonyos időt, majd Szentesre láto­gatott, ahol rokonánál, Zsilinszky Mihály akkori főispánnál szállt meg. Innen utaz­gatott ki egy vele érkező Ecsy nevű fényképésszel ,,model!szerzésre'\ a környékbeli falvak parasztjai közé." De a vendéglátó városban, Szentesen is talált olyan rég itt élő alföldi parasztokat, akikről az egyik akkori helyi lap így ír: „Világhírű festő­művész, hazánk fia, a vármegyeháza udvarán pénteken és szombaton számos, leg­inkább a munkásosztályhoz tartozó egyénről vett egyes, kisebb és nagyobb csoportú felvételeket. Itt többek között modellül szolgált a nagy művésznek egy 87 éves Öreg­ember is, aki ősi szokás szerint még ma is befonva viseli hosszúra növesztett haját." 7 A mester szentesi tartózkodásához kapcsolódik az is, hogy Jósa Lászlót, egy általa tehetségesnek tartott itteni kezdő festőt, közbenjárására a Benczúr-mesteriskolába állami ösztöndíjas növendékként felvették. 8 Munkácsy Szentesről, a szomszédos Csongrádra és Szegvárra utazott, ahol bár csak rövid időt töltött, mégis sikerült az őt érdeklőkről fényképet készítetnie. Munkácsy úgy gondolta, hogy Csongrád megyei útja során pár napra Szegedre is ellátogat és felkeresi itteni rokonait. Érkezését a Tisza-parti városban október 12-re várták. Az állomáshoz vezető utcákon lelkes tömeg hullámzott, de a művész, köz­bejött elfoglaltsága miatt ekkor nem érkezett meg. 9 Csak tizenhárom nappal később, erdélyi útja után, október 25-én lett Szeged vendége. Amikor a délutáni gyorsvonat a pályaudvarra berobogott, hatalmas éljenzéssel fogadták. Munkácsy és az őt hiva­talosan kísérő Tisza Lajos az utolsó kocsiban ültek. Velük jött Szegedre Ivánkovits János és Nóvák József helyi országgyűlési képviselők társaságában Mikszáth Kálmán is. Tisza Lajost a város polgármestere köszöntötte, Munkácsyt pedig rokonai, Kelemen István ügyvéd és Reök Iván főmérnök fogadták, akik az ünnepélyes aktus után családi körükbe vitték. 10 A késő délutáni órákban sétálgattak a Stefánia-park­1 Sz N 1891. jan. 27. 5 Sz N 189J. áprl. 28. 6 Sz N 189J. okt. 10. 7 Sz N 1891. okt. 13. 8 Sz N 1891. okt. 29. <J Sz N 1891. okt. 13. 10 Sz N 1891. okt. 25. 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom