A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Oltvai Ferenc: 1919. évi uradalmi bérezések a Pallavicini hitbizományban

A földjuttatás másik formája az volt, hogy a nagybirtok bizonyos részeit bérbeadták. A szocializált Pallavicini-hitbizománynak több mint felét így hasznosították. Az így hasznosított 14 139 kh terület bérbeadásának részleteit, a felosztási arányt és a térítést nem ismerjük. Bizonyos, hogy azt az uradalomba ékelt és a körülötte levő községek, Sándorfalva, Sövényháza, Kistelek, Csanytelek, Tömörkény, Mindszent nincstelenjei művelték, mert már januárban is ők követelték a leghangosabban a birtok felosztását.

14 A tömörkényi direktórium 1200 kh szántót, 300 kh legelőt, a csanyteleki direktórium 40 kh-t, a mindszentiek ugyanennyit haszonbéreltek. A péteri körzetben 160 kh-t adtak bérletbe. Erről a bérbeadásról tudjuk, hogy feles művelésre adták ki a földet és ezt 1920-ban mint veszteséget számítják fel a magyar államnak az egykori és többször idézett főbérlők, Lengyel és Ökrös azzal az indokolással, hogy a proletárdiktatúra előtt és leverése után is harmadában volt szokás a földet kiadni.

15 Nincs adatunk, hogy a szegedi határnak a Tanácsköztársaság területére eső részén osztottak földet. A Tanácsköztársaság államhatalmi jogait gyakorló Szegedi Külvárosi Direktórium irataiban ennek nyoma sincs. Annál inkább a bérbeadásnak. Az elhagyott birtokokat összeíratták. Olyan szegedi tehetős egyénekről volt szó, akiknek a városban is volt házuk és nem akartak a Tanácsköztársaság magyarországi területén maradni, mert azzal szemben éppen ellenséges érzülettel viseltettek. Az ilyen tulajdonosok birtokaiból, vagy városi bérleteiből bérleteket alakítottak és a szatymazi és a felsőtanyai szegénységnek adták bérbe.

16 A Tanácsköztársaság agrárpolitikájának leglényegesebb része az volt, hogy termelőszövetkezeteket szervezzenek. A Kormányzótanács XXXVIII. sz. rendelete értelmében — Varga Jenő adatai szerint és amelyről Csonka tájékoztat —, 7 millió kat. holdat szocializáltak. Magántulajdonban mintegy 6,3 millió kat. hold maradt, tehát az ország akkori területének több mint 50%-án nagyüzemi termelés folyt. Mint ismeretes, már a polgári demokratikus forradalom után megindult a földfoglalási, ill. a termelőszövetkezet-alakítási mozgalom. Termelőszövetkezetek alakításáról 1919 februárjában tudunk Biharban, márciusban Somogyban, Pest megyében, Fejérben és Vasban. Csongrád megyében ezideig nem akadtunk szövetkezetek alakításának nyomára. Nem volna meglepő, ha a megye Tisza-jobbparti részén ilyen előfordult volna. Oltvai Ferenc 14 Uo. 137—140 1. 15 SZÁL, Szegedi Lebonyolító Bizottság 2/1920. 16 SZÁL, Szegedi Direktórium iratai, pénztári naplók 1919. 203