A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Oltvai Ferenc: 1919. évi uradalmi bérezések a Pallavicini hitbizományban

iáját terhelték. E károkért a tulajdonosnak jóvátétel jár, s akik a kiutalásért felelősek voltak, — függetlenül attól, hogy a Tanácsköztársaság kormányának rendeleteit hajtották végre, — felelősségre vonandók, a károk megtérítendők. E rendelkezések értelmében jelentették be a tömörkény—péteri gazdaság bérlői Lengyel Sándor és Ötvös Oszkár azokat a károkat, amelyeket azért szenvedtek, mert magasabb bért, konvenciót fizettek bérletük területén a szegődményeseknek, mint a tanácsköztársasági rendelet előtt. Ugyanakkor bejelentették azokat a veszteségeket is, amelyek a csanyteleki és mindszenti direktórium részéről érték őket azzal, hogy a bérgazdaság földjeit a falusi nincstelenek részére kisbérletek formájában kiadták. A tömörkény—péteri birtok 1868-ban került a Pailaviciniek mindszent —algyői hitbizományához és azzal összefüggő egészet képezett. Azért vásárolták meg, mert ennek a birtokrésznek a megszerzése jó befektetés, és könnyen hozzácsatolható a hitbizomány területéhez.

3 A birtoktestet egészében bérbeadás útján hasznosította a hitbizományi kezelő jószágkormányzóság. Az első háború időszaka alatt és még utána is, Lengyel Sándor és Ötvös Oszkár sövényházi tőkések bérelték. A birtok három körzetre oszlik: péteri, tömörkényi és újmajori körzetre. A péteri Pest megyében van és a félegyházi járáshoz tartozik, a tömörkényi és újmajori Csongrád megye Tiszán inneni járása területén van. Tömörkény községtől 5 km távolságra.

1 Az újmajori gazdaság pedig a tömörkényi gazdaságtól, a földút mentén 3 km-re van. Ismerjük Kiskundorozsma község elöljáróságának 1921-ben készített jelentését a proletárdiktatúra időszakában szocializált hitbizomány területéről. Ezek szerint a birtok összes területe: 52 633 kh, ebből szocializálva volt 12 420 kh, bérletként kezeltek ezen felül 14 139 kh-t. Nem volt szocializálva a birtoknak az a területe, amely a demarkációs vonaltól Szeged felé esett, tehát ahova a Tanácsköztársaság államhatalmi intézkedései nem terjedtek ki, s ez 26 073 kh volt.

5 A birtok épületeinek leírását 1920-ból és 1936-ból ismerjük, a majorok épületeinek alaprajzaival és műszaki leírásával.

6 Az épületek egy része ma is változatlanul megvan. Az alaprajzok a szobák méreteit is feltüntetik. E rajzok és a műszaki leírások birtokában megismerjük a majorokat, az újmajori, a tömörkényi és a péteri gazdaságot. Ma is élnek, akiknek felmenői 1919-ben, mint szegődményesek állottak a szocializált gazdaság szolgálatában. A tömörkényi majorban van az iskola és a tanítói lak. Odajártak az újmajori és a péteri uradalomból a cselédek gyermekei. A cselédlakások alaprajzaiból kitűnik, hogy a 6—12 lakást magában foglaló, hosszú, téglalap alakú cselédlakásban a szobák 5x5 méteresek, s ezekhez csatlakoznak a 3 X 5 m-es konyhák. Több lakószobának a konyhája közös, s a lakásokban több százan éltek összezsúfolva. A Tanácsköztársaság idejéből származó adataink a keresőket tüntetik fel, azokból leszámítva néhány gyerekembert, bojtárt, vagy kanászt. A három major 10 cselédházában legalább 350-en éltek. A zsúfoltság természetesen az egészségügyi viszonyokat súlyosbította. Még 1936-ban is majoronként 1 — 1 kút van, s ebből ittak mind az emberek, mind az állatok. 3 Szegedi Állami Levéltár, (SZÁL), Szegedi Törvényszék iratai, A Pailaviciniek mindszent— algyői hitbizományi uradalmának iratai, 2 cs. 1 SZÁL. Szegedi Lebonyolító Bizottság 2/1920. sz. Lengyel és Ötvös főbérlők beadványa 1919. december 21. Ä U

о. Kiskundorozsma községi elöljáróság hatósági bizonyítványa. SZÁL. Szegedi Lebonyolító Bizottság 2/1920 sz. 6 A majorok épületeinek és értékének leírását lásd a 3. alatt idézett iratokban a 747—756 oldalakon. Az 1936. évi leírás a SZÁL, Pallaviciciek mindszent—algyői hitbizományi uradalma irataiban: A gazdasági épületek részletes előbecslése 1936. IV. Bérleti épületek, 1—103 old. 198