A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Köpösdi Vera: A makói Lenin TSz üzemi- és munkaszervezete

munkacsapatvezetőkkel, azok pedig a tagokkal. így a tagok már a hét elején tájékozva vannak a heti teendőkről. Napi munkairányítás is volt és van a Lenin Tsz növénytermelésében. A napi munkairányítás a főmezőgazdász és a brigádvezetők naponkénti találkozásán, és a feladatoknak a napokra történő lebontásán alapszik. Lényege az, hogy minden tag már előző nap este tudja, hogy másnap hol fog dolgozni, s ha gépkocsival történik a szállítás, hol kell gyülekezni, milyen munkaeszközt kell hozni, stb. A növénytermelés munkáinak időszakában minden nap találkoztak és találkoznak a brigádvezetők a főagronómussal este, de munkaidőben általában délután is. 1964-től az üzemegységrendszer bevezetésétől is van mind heti, mind napi munkairányítás, és ez tulajdonképpen csak annyiban változott, hogy a brigádvezetők most nem közvetlenül a főmezőgazdásztói, hanem közvetve, az üzemegységvezetőtől kapják heti és napi munkafeladataikat. Az állattenyésztésben általában csak heti munkairányítás van. Minden hét első napján megbeszélik az adott hét legfőbb feladatait, az elmúlt hét problémáit, stb. Itt ugyanis a feladatok hosszabb időre adottak. A feladatokat a továbbiakban a brigádvezetők közlik brigádjuk tagjaival. A heti munkairányítás mellett azonban a brigádvezetők szinte naponként találkoznak a főállattenyésztővel, ugyanis vagy az keresi fel őket munkahelyükön, vagy a brigádvezetők jönnek be este a központi irodába. Az üzemvezetés módszerének jó vagy rossz volta a munkák összehangoltságában is jelentősen megmutatkozik. A munkák összehangolása két irányú feladatot jelent. 1. Össze kell hangolni a munkát az egyes brigádok, ezen belől a munkacsapatok között. Ezt a Lenin tsz-ben a brigádok és munkacsapatok közötti teljes együttműködés és kisegítés rendszerével oldják meg. így soha sem fordul elő, hogy egyik brigád pl. még alig időszerű munkát végez, míg a másik brigád nagyon sürgető munkájával sem boldogul. 2. Meg kell oldani a kézi, gépi és fogatos munkák megfelelő kapcsolódását. Ezt a Lenin Tsz-ben mindig úgy igyekeztek megoldani, hogy egyiknek se kelljen a másikra várakoznia, s ugyanakkor törekedtek a gépek gyalogos munkaerővel történő maximális ellátottságára, hogy ezáltal azokat jobban kihasználják. A vezetés módszerei közül végül meg kell említeni a folyamatos ellenőrzés módszerét, amely több szinten, többszörösen és naponként valósul meg. Elsőfokon a munkacsapat-vezetők, majd brigádvezetők, ezután az üzemegységvezetők, főagronomus, végül a megfelelő felelős vezető, elnök vagy elnökhelyettes ellenőrzi a munkákat. Ha kifogás merül fel, ezt azonnal a helyszínen közlik az illetékesekkel. Az ellenőrzés közvetett, de bevált módszere az, hogy a brigádvezetők — 1960 óta — minden nap ún. napijelentéseket adnak le, amelyek tartalmazzák a munkában részt vevők számát és az elvégzett munkákat. II. Üzemi- és munkaszervezet /. Üzemi- és munkaszervezet 1955-től 1963-ig A Lenin Tsz üzemi- és munkaszervezetének alapjait az 1955-től 1963-ig terjedő időszakban a termelés fő ágazataira - - növénytermelés, állattenyésztés, segéd- és melléküzemágak - - szervezett állandó termelőbrigádok képezték. Ez esetben a 184