A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Köpösdi Vera: A makói Lenin TSz üzemi- és munkaszervezete

Az üzemgazdász a statisztikai adatszolgáltató munkákat végzi, segíti a tsz-t a gazdálkodás megszervezésében, a munkaszervezet kialakításában, a munkafeladatok szervezésében, stb. Főállaítenyésztője 1959 óta van a gazdaságnak. Feladata az állattenyésztés szakmai irányítása. Nagyon megnehezíti munkáját, hogy az állattenyésztő telepek egymástól távol, 3 központ (Kiszombor, Rákos, Makó) köré csoportosítva helyezkednek el, s hogy az állattenyésztés általában, objektív adottságaiban kisüzemi szintű. Beosztott mezőgazdász az állattenyésztés területén nem dolgozik. A főkönyvelő feladata a számvitel, pénz- és hitelgazdálkodás, valamint az adminisztrációs munkák irányítása. Számbaveszi a közös vagyonban történt minden változást. Elszámoltatja a közös vagyon kezelőit. Dokumentumokkal rögzíti a gazdálkodás menetét, eredményeit, hibáit, vizsgálja a jövedelmezőségét. így a főkönyvelő — a segítségére beosztott könyvelők segítségével — bármikor be tud számolni számszakilag is a gazdaság egészéről, a vagyoni és pénzügyi helyzet alakulásáról, s minden, a közös gazdálkodást illető alapvető kérdésről. A főkönyvelőt munkájában 1960-ig 1, 1960-tól 3 beosztott könyvelő segíti. Mind a főkönyvelő, mind a beosztott könyvelők, de az egész adminisztrációs munka is természetesen az évek folyamán nagy fejlődésen ment át. A kezdeti évek kevésbé pontos írásos rögzítő munkáját mindinkább pontos, egyező adatok rendszere váltja fel, különösen 1960, a kettőskönyvelés bevezetése óta. A gépcsoport-vezető gépészmérnök, a géppark gépeinek karbantartási és javítási munkáit irányítja. Az építészet szakvezetője az építészmérnök, az építkezések és épületkarbantartások szakirányítását végzi. 1963 óta van revizora és jogásza is a tsz-nek. A revizor feladata a tsz. valamennyi gazdálkodási ügykörét illető ellenőrző tevékenység. A jogász jogi vonatkozású kérdésekben irányítja és képviseli a termelőszövetkezetet. Üzemegység-vezetők 1964 óta vannak a Lenin Tsz gazdaságában, mivel az üzemegységrendszert csak 1964-ben vezették be. Az üzemegységek élén mezőgazdasági szakképesítéssel nem rendelkező, de nagy termelési tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező emberek állnak, akik korábban több éven át brigádvezetői minőségben dolgoztak. Az üzemegységvezetők a tsz elnöke, illetve elnökhelyettese, valamint a közös gazdaság vezető szakembereinek irányítása nyomán vezetik területük gazdálkodását, s felelősséggel tartoznak üzemegységük keretébe tartozó minden, a közös gazdaságot érintő kérdést illetően. Munkájukat a zornbori és rákosi üzemegységnél egy-egy beosztott agronomus segíti. A brigádvezetők a tsz alapvető munkaszervezeti egységeinek, az állandó brigádoknak a vezetői, naponként irányítják és ellenőrzik a brigádtagok közvetlen termelő munkáját. A brigádvezető brigádjával állandóan együtt van. irányít, ellenőriz. Naponként átveszi a munkacsapatoktól — minőségileg és mennyiségileg — az elvégzett munkákat. A brigád munkájáról rendszeresen beszámol a vezetőségnek. Összekötő a tagság és a vezetőség között. Szervező munkáján, felkészültségén, szaktudásán, előrelátásán, lendületességén igen sok múlik. A Lenin Tsz-ben 1960-tól a növénytermelésben, a makói legnagyobb brigádnál 2 brigádvezetőt alkalmaztak, majd 1962-ben számuk 4-re emelkedett, mivel a munkák megfelelő irányítása és ellenőrzése adott nagy brigádlétszám mellett (600) szükségessé tette több függetlenített brigádvezető beállítását. Hogy a vázolt nagy felelősséggel járó feladatokat a brigádvezetők megvalósíthassák, ismereteiket állandóan gyarapítaniok kell. 182