A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Juhász Antal: A deszki hajóvontatók

a század elején, amikor még gabonáshajókat fuvaroztak. Nagyobb volt a homokszükséglet, tehát jól kerestek vele a kereskedők és jobban fizettek. Ugyanakkor a 20—30-as években kevesebb vontató dolgozott, mint korábban, mert a világháború után sokan átköltöztek Jugoszláviába és a kiöregedett, elhalt vontatók helyébe nem kerültek felnövő fiatalok. A deszki vontatók gazdasági, társadalmi szempontból az utóbbi 80 év alatt differenciált réteget alkottak. A múlt század végén voltak közöttük napszámos, és bérföldet művelő fuvarosemberek is. Ezeknek a kereset sokszor nem volt elég a munka nélküli téli időszakra, különösen ha nagy volt a család. Tömörkény egy olyan esetről ír, amikor december 6-án, hideg időben a Péró nevű rác 12 éves fia megy fuvart keresni, mert apja beteg, a pénzre viszont nagy szükség van otthon.

29 A század elejétől a deszki hajóvontató fuvarosok többsége már 6—10 hold föld tulajdonosa. A két világháború közötti konjuktura idején többen 20—25—30 holdra gyarapították vagyonukat. A földet igyekeztek maguk megművelni, de ha a hajósgazdak üzentek értük, — az utóbbi időben sürgönyöztek — akkor otthagyták a földet és vontatni mentek. ,,Otthagytuk az ekét a földben, befogtunk és mentünk vontatni. Amikor elvégeztük a fuvart és visszaértünk, ott folytattuk a szántást, ahol abbahagytuk..." Ha sürgős volt a mezei munka elvégzése — pl. vetés, aratás, betakarítás — akkor inkább napszámost fogadtak, de kitartottak a vontatás mellett. A tehetősebbek bérest tartottak, aki a szántóföldi munkát végezte és szükség esetén a vontatásnál is segített. Télen sokan kocsioldalkast, kosarat kötöttek és az uradalom erdejében favágást, rőzsehordást vállaltak. A hajóvontató fuvarosok háztájéka vagyoni helyzetüknek megfelelően különböző volt. Az istálló régebbi házaknál a lakóházzal egyvégben, másutt azzal szemben, a telek vagy porta másik oldalán állott. A rendszeresen hajó vontatással foglalkozó fuvarosoknak általában 2—4, de többnek 6—8 lova is volt. A lovakat jó időben az istálló végéhez épített féltetejű nyári szwben tartották. Módosabb fuvarosok ma még meglévő portája olyan, mint bármely gazdag paraszt gazdasági udvara, (kőlábas góré „katárka", alatta disznóóllal, több szalmakazal, szárkúpok stb.). Több lovat tartottak, mint általában a paraszti gazdasági együttesek, ami nagyobb takarmány-szükségletet is jelentett. * A továbbiakban a rendelkezésre álló kevés adat alapján néhány vonatkozásban összehasonlítjuk a deszki hajóvontatókat más vidékek vontatóival. A lóvontatás szerszámai megegyeztek: általánosnak látszik a vontatók készítette kenderhám használata, bár van adatunk a szíjhám használatára is. A zentai fuvarosok hajóvontatásnál a szíjgyártók által készített szerszámot (fejzőt, szügyelőt stb.) hagyták a lovakon és kiegészítették azt zsákból, kenderszőttesből készített farhámmal.

30 A deszkiek szerint hasonló összeállítású szerszámmal, vontattak a csongrádi fuvarosok is. Valószínű, hogy azok használhattak ilyen szíj- és kenderhámot, akik ritkábban, nem rendszeresen vontattak hajókat. Győrött ökröket is befogtak hajó vontatásra.

31 A deszkiek csak lóval vontattak és Betkowski sem említi a Tisza mentéről az ökrök alkalmazását. 29 Tömörkény: Szirtesek a partok. Hajnali sötétben. Bp. 1958. 404. 30 Saját gyűjtés Sentán 1964. szeptemberében, adatközlő: Kadvány András (szül. 1889). 31 Csermák Géza: Hajóvontatás, halászat és vízimolnárság gyűjtése a felső és alsó Duna mellékén 1951. Népr. Múz. Ethn. Adattára 2513. és Timaffy László: Szigetközi krónika, EA. 1959/35. 67. HL