A MÓra Ferenc Muzeum Evkönyve 1964-65. 1. (Szeged, 1966)

Banner János: Reizner János és a szegedi múzeum

elvű kör keretén belül régészeti és történeti szakosztály szervezését vitte keresztül.

14 1872 előtt — még a város szolgálatába kerülése előtt — megszületett a szegedi múzeum gondolata is. Nem ő ad hírt erről az Archaeológiai Értesítőben. Széli Farkas a Magyar Nemzeti Múzeumba került horgospörösi honfoglaláskori sír ismertetése kapcsán a következőket írja: ,,Azon buzgó működés, amellyel az Arch. Értesítő szerkesztője hazai régészetünket évek óta megteremteni igyekszik, nálunk is élénk visszhangra talált; s ennek következtében néhány lelkes ügybarát, Reizner János ügyvéd és szenvedélyes régész buzgólkodása folytán egy magán történelmi és régészeti társulat alakíttatott, amely kapcsolatban az itteni „Szabadelvű kör" történelmi szakosztályával — miután a tagok nagyrészt ugyanazok — feladatának tekinti egyrészt alföldi népünknél odahatni, hogy az archeológiai tárgyakat ne pusztítsa, azok tudományos becsét felismerje és az előforduló régiségeket bejelentse, másrészt az egyes leleteket összegyűjtse és így egy Szeged vidéki múzeum alapját megvesse."

15 A híradás nem egészen pontos, de a „Történelmi és Régészeti Szakosztály" valóban megalakult. Elnöke Lőw Lipót, alelnöke Magyar Gábor, jegyzője Reizner János lett.

1(i A hiteles híradást, amely egy felhívás kiadását is bejelentette kétségtelenül Reizner János írta, az ő szignójával látott napvilágot. A felhívás olyan ember tollából származik, akinek kétségtelenül már vannak bizonyos mértékű gyakorlati ismeretei s bár az elnök és jegyző neve alatt jelent meg, az előző híradás szövegezésével rokon fogalmazása bizonyítja, hogy Reizner írta. Mint a szegedi múzeum alapítása érdekében írt s Reizner régészeti ismereteirő] tanúskodó első és eredetiben nehezen hozzáférhető több, mint kilenc évtizedes dokumentumot, történelmi levegője miatt is szó szerint közöljük. „Felszólítás Szeged és vidéke polgáraihoz a hazai műemlékek ügyében. Kedves Polgártársak! Midőn a szegedi szabadelvű kör 1871-ik évi május hóban újra alakult, ennek egy régészeti és történeti szakosztálya is szerveztetett, mely egyebeken kívül célul tűzte ki magának: a városunk vidékén található minden régiséget egybegyűjteni s azokat megőrizni. A régiségek múltunk műveltségi állapotának becses ereklyéi, hajdani fényünk és polgárisodásunk legnagyobb bizonyítékai. A kegyelet, az ősök iránti tisztelet parancsolja ezeknek megőrzését és összegyűjtését; nemzet ellenes bűnt követnénk el, ha ezek elvesztését, elpusztítását érzéketlenül tűrnénk. Az ilyen régiségek a múltra megbecsülhetetlen felvilágosítással szolgálnak, talán éppen azon korszakra, melyről legkevesebb írott emlékeink vannak; az ilyen régiségek egyeseknél elszórva talán mint kuriózumok a régi kor becsmérlésére szolgálnak, míg ellenben egy vidéki múzeum díszére lennének. Midőn tehát ezennel Szeged és vidékének minden rendű és rangú polgárait, a nemzeti becsület nevében a birtokukban levő bárminemű, előttük talán nem is fontos régiségnek a szabadelvű kör történeti-régészeti múzeuma részére leendő ajándékozására felhívjuk, tesszük ezt még a következő indokokból: A szabadelvű kör múzeuma biztos megőrzési helye leend a beküldött tárgyaknak. Ezen beküldött tárgyak történet-régészeti szempontból ismertetve és magyarázva lesznek, miáltal a tudománynak teszünk szolgálatot. 14 Szegedi Híradó. 1872. 32. 15 Arch. Ért. 2. (1872). 40. 1,1 Szegedi Híradó. 1872. 120. H