A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Csalog József: Tűzfúró és fúró az őskorbanv

nátx stílusú anyag, kisebb mennyiségben pedig Körös-keramika is.

:! Rétegzavarról nem lehet szó. A különböző díszítőstílusok jellegzetes díszítőelemei nemritkán ugyanazon a darabon egymással keveredve, illetve az edénynek más-más részén találhatók meg. A lebői anyagnak aránylag kis része tiszai stílusú. Már itt felmerül ezért a kérdés, joggal beszélhetünk-e arról, hogy ezt a telepet az ún. tiszai „kultúra" népe lakta-e, mely egy sor idegen hatásnak kitéve, többféle keramikát használt és utánzott. Ugyanígy vegyes elemekből összetevődött, keveréklakosságra is gondolhatnánk. Szegvár-tűzkövesi ásatásaim során hasonló keveredést tapasztaltam. Ennek a nagykiterjedésű lakótelepnek kultúrrétege a dombtetőn kereken 2 m vastag, s eltekintve a kis területre szorítkozó temetőtől — attól északra és délre — folytatólagos. Nem tekinthető megszakításnak a telep életében az a három pusztulási szint, melyben egymástól 8—20 m-nyire leégett házak omladéka került elő. Ezek a házak egy-egy tűzkatasztrófa tanúi, mely annak idején nem az egész falut, hanem annak csak egy részét pusztította el. Más lehetőségre nem gondolhatunk, mert a leégett házak szintjéhez tartozó vermeket a romok eltakarítása során a házakból származó törmelékkel töltötték meg, ezt a munkát pedig gyors ütemben végezték el: A vermekben a törmelék kúposán helyezkedik el, ugyanúgy ahogyan azt annakidején belehordták azokba. — Lassú betemetés esetén a törmeléket a csapadék, a szél elegyengette volna. A lakosságnak bizonyos része tehát túlélte a tűzvészeket, s a romok eltakarítása után ugyanúgy folytatta életét, ahogyan az ideiglenesen, a telep egyes részein, megszakadt. Egy-egy tűzvész után Szegvár-Tűzkövesen a leletanyag jellege nem változott meg. A kevertség aránya maradt a régi. Mindössze gazdagabbá vált az élet; magasabb szintben egyre több a szép lelet. A keramika tipológiai tekintetben ezért érthető módon ugyanolyan kevert a betemetett vermekben, mint a lakóházak omladéka alatt, a házak padlóján, vagy mint a bolygatatlan lerakódások helyén. A gödrökről mondottakat megerősíti az is, hogy igen sok összetartozó cseréptöredék kerül ki azoknak különböző részéből. — Ez is csak azt mutatja, hogy ugyanabból a leégett házból származnak, melyből a paticsdarabokat, a tűzhelytöredékeket és a sok hamut is idehordták.

4 Azokat a betemetett vermeket, melyeknek száját összefüggő újabb kultúrlerakódások zárják le, s amelyekben az említett törmelékkúpos rétegződést találjuk, éppenolyan kronológiai bizonyítéknak tekinthetjük, mint a leégett házak padlóján talált — igen vegyes stílusú — leletanyagot.

5 3 Uo. 57. 4 Az irodalomban gyakran előforduló „hulladékgödör" megjelölés nem helyes, mert azt a látszatot kelti, mintha ezeket a felgyülemlő szemét elföldelésére készítették volna. Az ilyeneket két részletben bontottuk ki, s a kapott metszet pontosan elárulta, hogy a szomszédos házak leégésekor megsérült, feleslegessé vált vermeket csak alkalmilag töltötték meg romanyaggal. Az útban levő törmelék elhelyezésére ugyanis a régi vermek alkalmasak voltak, a meginduló építkezéskor pedig más helyen volt szükség újabb vermekre. A törmelékanyag kúpos, vagy egyoldalról lejtős rétegződése rövid idő alatt megtörtént betemetésről tanúskodik és nem hónapokig eltartó lassú szeméttárolásról, mely esetben a csapadék, a szél elteregette volna a laza töltelékanyagot. A szemétgödör egészen modern fogalom. 5 A tűzkövesi lakóházak padlóián, az összeomlott ház romjai alatt, egymás mellett különböző típusú keramika fordul elő. A leletanyagban gazdag házakból tiszai bütyökdíszes, bánatai típusú edények kerültek elő. A tiszai díszítőminták bütyökdíszes darabokon, néha tordosi, vagy vonalszalag díszes mintákkal vegyesen, máskor bánáti formákon, gyantabevonatos keramikával együtt voltak. A szegényebb házakban nem annyira kevert a keramika, azonban a kettőnél többféle anyag ott is gyakori. Kökénydombon sem volt a lakóházak keramikája egységes. (Banner J.—Korek J., Arch. Ért. 1949. 9—23.) A kevésbé forgalmas helyen épült kökénydombi telepen mindössze kevesebb volt az idegen hatás, s nyilván ennek alapján gondoltak az ásatok bizonyos stílusátnövésre, (uo. 22.), a régi kihaló stílus 4