A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Gazdapusztai Gyula: Későneolitkori telep és temető Hódmezővásárhely-Gorzsán

10. edény töredék díszítésének analógiája is.

47 A jugoszláv terület neolitikus leleteivel tükröz kapcsolatot az V. tábla 5. képén bemutatott élelem- vagy folyadéktartó edény

; amelyhez hasonlóan profilált típusokat a butmiri jellegű anyagból ismerünk.

48 Nem tartható véletlennek továbbá az sem, hogy a kihajló nyakú pohárforma edény egyik változata Vincáról,

49 másik pedig a butmiri csoporthoz tartozó Nebo (KözépBosznia) lelőhelyről került elő.

50 A telepanyagban levő fémtárgyak kétségtelenül import termékek lehetnek s minden valószínűség szerint, déli, balkáni és talán kisázsiai eredetűek voltak. Már e rövid jellemzésből is világos, hogy telepanyagunk — s az e körbe sorolható többi telep — megítélésénél, két tényező vehető figyelembe. Egyrészt a fonatmintás, ún. tiszai típusú kerámia létrejötte és fejlődésének kérdései. Ez, éppen a szakirodalom tanúsága szerint, nem elsősorban stíluskritikai probléma, hanem az alföldi neolitikum egyik ágának genetikai kérdése.

51 Ennek segítségével esetleg a helyi elem (akár etnikai is) kimutatható. Másik főkérdésünk a festett, a bütykös és a csőtalpas kerámiát hordozó elem, amelynek idekerülése, elterjedése — nem tartható tisztázottnak, legalábbis a rendelkezésre álló szakirodalom tanúsága szerint.

52 Ennek szálai a Vinca-Bánát és ezen keresztül Jugoszlávia korai és fejlett neolitikuma felé mutatnak, amelynek alsó időhatára éppen az idézett példák alapján a Vinca-kultúra, felső pedig a Butmir-csoport lehet. Ugyanakkor rá kell mutatnunk, hogy mind a festett, mind pedig a bütykös és a csőtalpas kerámia időrendi előzményei megtalálhatók Közép-Görögország területén és innen keresztül tovább vezethetők Kisázsia irányába.

53 További, különállónak is mondható kérdéscsoportot jelent telepünk — és vele együtt az egész fentebb körvonalazott későneolitikus csoport — további fejlődésének^ az eneolitikus csoportokkal való kapcsolatának a kérdése. Minthogy beszámolónk előzetes jellegű, e kérdés taglalásától ez a körülmény felment bennünket. Ugyanez okból nem foglalkozunk e helyen a gazdasági és társadalmi élet problémáival, sem pedig azokkal a kérdésekkel, amelyek a vallástörténet körébe utalhatók és a leletanyag (kettős temetkezés, idolszobor, állatszobor) alapján jogszerűen felvethetők lennének. Vizsgálódásaink jelen szakaszának befejezéseképpen tehát azt mondhatjuk, hogy a Czukor-majorban feltárt későneolitikus település a hazai újkőkori fejlődés egyik fontos állomását jelentő lebői csoportba osztható és széleskörű kapcsolatok elemez47 Uo. XXV. t. 4. 48 Benac, A., BRGK 42. (1961), 11. t. 2. 49 Garaáanin, M. V., Starinar, Nova Serija I. (Beograd, 1950), 3. k. 50 Benac, A., i. m. 11. t. 1. 51 A „tiszta" tiszai fonatmintás kerámiát képviselő lelőhelyek száma éppen az utóbbi évek ásatásai és a múzeumi anyag részletezőbb feldolgozása alapján egyre csökken (1. Korek Józsefnek dolgozatunk 44. jegyzetében idézett cikkének néhány fontosabb megállapítását.) Úgy látszik tehát, hogy a fonatmintás áru mindig (vagy legalábbis az esetek többségében), vagy a vonaldíszes kerámia, vagy pedig a bütykös kerámia kísérőjelenségeképpen lép fel. 52 Korek, J., Patay, P. és Trogmayer, O., i. m. Bizton remélhetjük, hogy Kutzián 1. megjelenő műve e kérdések tisztázását nagymértékben elő fogja segíteni (kéziratunk lezárásának ideje: 1963. IV. 30.). 53 Vizsgálódásaink szempontjából gazdag lehetőséget nyújtanak a görögországi neolitikum és korai bronzkor anyagának újabb ismertetései. E ieletanyag megfelelő ismeretében és az elemzések elvégzése után számos, ma még hipotézisként kezelt elmélet bizonyítást nyerhet (1. pl. Weinberg, S. S.: Hesperia, Vol. XXXI. No. 2., April—June 1962, Athen, 1962, 52. t. d., 53. t. b., 58. t. b, f és 61. t. d; vagy Mylonas, G. E.: Aghios Kosmas. An Early Bronze Age Settlement and Cemetery in Attica. Princeton, New-Jersey, Univ. Press, 1959, 116. t 7.). 44