A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Marián Miklós: A Közép-Tisza kétéltű és hüllő világa

Lelőhelyei: Tokaj, Tiszapüspöki, Szajol, Tiszaug, Tős-erdő, Mártély, Körtvélyes, J\lgyő, Porgány, Szeged, Gyála. Natrix natrix LINNÉ var. persa PALLAS — A vízi sikló csíkoshátú változata E szép fajváltozat a Tisza mentén ritka. Életmódja megegyezik a törzsalakéval. Lelőhelyei: Tiszaug (Megyeri János gyűjtése), Mártély (Holt-Tisza), Körtvélyes (Holt-Tisza). A herpetofauna jellemzése A Közép-Tisza mentén 10 amphibia fajt {Triturus с eristatus (LAUR.), Triturus v. vulgaris L., Bombina bombina L., Bufo b. bujo L., Bufo v. viridis LAUR., Hyla a. arborea (L.), Rana arvalis wolterstorffi FEJÉRV., Rana dalmatina BONAP., Rana esculenta L., Rana r. ridibunda PÁLL.) és 1 fajváltozatot {Bombina bombina L. var. viridis MARIÁN) találtunk. A 15 hazai kétéltű fajnak tehát kétharmada él a szóban forgó területen. A 6 hazai kétéltű családból csak a Pelobatidae nincs képviselve. Nem lehetetlen azonban, hogy előkerül még az ásóbéka (Pelobates f. fuscus (LAUR.) is, mert a Tiszához közel fekvő lelőhelyről (Dóc) is ismeretes. A reptiliák 5 fajának {Emys orbicularis (L.), Lacerta a. agilis L., Lacerta v. viridis (LAUR.), Lacerta t. taurica.PÁLL., Natrix n. natrix (L.)) és 2 fajváltozatának {Lacerta agilis var. rubra LAUR., Natrix natrix var. persa PÁLL.) jelenlétét sikerült kimutatni. A 15 hazai hüllőfajnak tehát egyharmada él itt. Az 5 magyarországi hüllő családból 3 van képviselve. A hiányzó Anguidae és Scincidae családba tartozó Anguis fragilis L. és Ablepharus kitaibeli kitaibeli BIBR. et BORY. előkerülése nem látszik valószínűnek. A vázolt fauna-kép azt mutatja, hogy a Közép-Tisza kétéltű fajokban meglehetősen gazdag, hüllőfajokban szegény. A fajok az „élő" Tisza árterén kisebb, holtágakban nagyobb számmal vannak képviselve. Az ártér herpetofaunája ugyan aránylag kevés egyedet számol, mégis a környező Alföld kultúr-steppéihez viszonyítva gazdag, ami az ártérnek a környező területekre gyakorolt kumuláló hatásával magyarázható. Vagyis a száraz, fátlan, mezőgazdasági műveléstől háborgatott Alföldön kanyargó folyó a maga nedvesebb mikroklímájával, galéria erdejével és viszonylagos háborítatlanságával környéke kétéltűinek és hüllőinek egy részét magához vonzza. A fajok mind síksági-dombvidéki, az Alföldre jellemző, nagy elterjedtségű (eurytop) fajok. A kétéltűek közül számarányánál fogva uralkodó faj a Bombina bombina és a Rana ridibunda, a hüllők között legnagyobb számmal a Lacerta agilis van képviselve. A Közép-Tisza perpetofounáját a Felső-Tisza kétéltű hüllővilágával összehasonlítva (Marián, 1960.) a következő eredményt nyerjük: Eddigi vizsgálataim szerint mindkét szakaszon 15 faj él. Mégis eltérés mutatkozik a két terület herpetofaunájának összetételében. A felső szakaszon kevesebb (8), a kétéltű faj, mint a középsőn (10), viszont több hüllőfaj (7) él ott, mint a KözépTisza mentén (5). Ami a felső szakasz közelében húzódó kiterjedt erdők hatásával magyarázható. 224