A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)
Marián Miklós: A Közép-Tisza kétéltű és hüllő világa
/. A Közép-Tisza természeti, viszony ai Közép-Tisza elnevezés a folyó Tokajtól Szegedig terjedő szakaszát jelenti. (1. sz. vázlat). A Tisza ezen szakaszán is, mint az egész alföldi futása alatt — a Szamos felvétele után — kiegyensúlyozott vízjárású. Középszakasz jelleggel, széles kanyarokkal folyik. A szabályozás következtében jelenlegi medrét számos leválasztott holtág kíséri. Árvize és kisvize között, folyás irányában haladva, fokozatosan csökken a különbség: Tokajnál az árvíz 74-szerese a kisvíznek, Szolnoknál 53-szorosa, Szegednél csak 38-szorosa. Folyása lassú: Tokajnál 53 m 3 , Szolnoknál 72 m 3 , Szegednél 101 m 3 víz folyik el kisvízkor, egy másodperc alatt (Bulla-Mendöl, 1947.). Vízmennyisége természetesen nagymértékben függ számos mellékfolyójának mindenkori vízhozamától. A folyó szélessége, kisvízkor Szolnoknál 135 m, Szegednél -123 m (Kolosváry, 1957). A Tisza mindkét oldalán emelt védgátak közötti árterületen és a holt-ágak partján jellegzetes folyómenti ligetes-szalagerdő (galéria erdő) díszlik, az ún. „ártéri füzes". A nedves, homokos-iszapos talajon nagyrészt nyár-fűz kevert erdőt (PopuletoSalicetum) találunk. Néhol amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica MARSH.) csoportok és elszórtan egy-egy mocsári tölgy (Quercus robur L.) látható. Az aljnövényzetet főleg szeder (Rubus caesius L.) gyalogakác (Amorpha fruticosa L.), csalán (Urtica dioica L.), lapufélék és fű alkotják. A számos, különböző mélységű kubikgödör és levezető árok vizében hínárszövetkezetek (Potamion) és mocsári növénytársulások élnek. A szélesebb ártereken — a szalagerdő közé ékelve — sok helyen találunk kukoricaföldeket és gyümölcsösöket. A Közép-Tisza a ponty-szintájhoz (Kolosváry, 1957) és az „Eupannonicum" faunajárásához (Dudich, 1953) tartozik. A következő fővonások jellemzik: kevés erdő, nagy kultúrterületek, homokos és szikes tájak. Éghajlata száraz, kontinentális, aszályosságra hajlamos. Évi középhőmérséklete 10 C° körül van. A legmelegebb és leghidegebb hónap (július 22 C° és január —3C°) középhőmérséklete között jelentős évi közepes hőmérsékletingadozás van: 25 C° (!). A napsugaras órák száma (az országos átlagot jóval felülmúlva) igen magas: 2000-nél is több. Évi csapadékmennyisége 600 mm-en alul van. (Bulla-Mendöl, 1947). A faunajárásnak a Nyírséggel érintkező részén tundra faunaelemeket, a Tisza balpartján — a Hernád — és Egertorkolat között fekvő szakaszon — ponto-mediterran és a Berettyó és Fekete-Körös összefolyási szögében ismét tundra faunaelemeket találunk. (Kolosváry, 1957). A meterológiai vizsgálatok kiderítették, hogy a töltések közé zárt árterületnek sajátos mikroklímája van. (Andó, 1955). Az ártéren élő kétéltűek és hüllők életére, éppen mert változó-hőmérsékletű (poikilotherm) és mert nagymértékben melegkedvelő (thermophil) állatok, jelentős hatást gyakorol a mikroklima, amint ez az alábbiakból majd kitűnik. //. A herpetofauna AMPHIBIA - KÉTÉLTŰEK T ritmus eristatus eristatus (LAU RENTI) — Tarajos gőte Az ártér időszakos vizeiben és kiszáradt, de nedves talajú kubikgödreiben él. Rendszerint olyan kiöntésekben találtam, amelynek 20—30 cm-nél nem mélyebbek és ahol sok vízinövény és törmelék van. Kora tavasszal, amikor az ártér vege208
