A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)
Csongor Győző: A szegedi Közművelődési Palota a forradalmak idején (1918–1919)
Májusban ajándékozás útján került a képtárba id. Vastagh György olajfestménye, melyet a festő gyermekkori pajtásának édesanyjáról (Szeghő Mária özv. Faragó Antalné) készített a század elején. Állítólag ez volt a művész első munkája. 21 Júniusban a Somogyi-könyvtár megkezdi a szegedi nyomtatványtár felállítását. Igazgató a közönséghez fordul a Szegedi Napló hasábjain támogatásért. Mintegy 200 db nagyértékű, ritkaságszámba menő szegedi nyomtatvány jut így a könyvtár birtokába. 22 A könyvek beszerzése ebben az időben nagy nehézségekkel jár. Az árak 400%-al emelkednek, a tanács viszont 33°/o-al leszállítja a könyvtár évi segélyét. A már előbb említett adományok s a közönség támogatása birtokában írhatja Móra jelentésében: „Ilyenformán a véletlen és a közönség támogatása az idén megmentette a könyvtárat attól a szégyentől, hogy évi gyarapodásában visszaesés álljon be." 23 1917. július 6-án Horváth Géza, akkor már Európaszerte ismert magyar rovarkutató a múzeum vendége. Itt ismerkedik meg a természetrajzi osztály őrével, Czógler Kálmánnal, aki ezután haláláig lelkes gyűjtője Szeged környéke vízi- és szárazföldi poloska faunájának. Gyűjteményét azóta kiegészítettük s az mindmáig a múzeum rovargyűjteményének legértékesebb részlege. 24 A hónap végén Móra felállítja a Somogyi-könyvtár kézirattárát, melynek állománya akkor 840 db. Boday Pál 25 szerint ez a Somogyi-könyvtárnak sajnos ma elhanyagolt, s csak roncsaiban meglévő kincse. Az évtizedek folyamán nagyobb tömegű irodalmi, történelmi vagy művelődéstörténeti jelentőségű kézirat gyűlt egybe, főleg ajándékozás útján. Különösen szegedi vonatkozásban igen becses darabok vannak köztük. így II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós által a szegedi tanácshoz intézett levelek, Kossuthnak Bakay Nándor képviselőhöz s a városi tanácshoz írt levelei, Horváth Mihály 30 levele az emigrációból, Arany, Jókai s a múlt század második felének minden nevesebb írójának kézírása, nemesi diplomák, a helyi céhek okmányai stb. Gazdagította a gyűjteményt özv. Worzikovszky Károlyné, az I. világháború idején a Szegedi Vöröskereszt Egylet elnöknője. 26 Augusztus 1-én még mindig késik az ígért államsegély. Móra többízben sürgeti az országos főfelügyelőséget (itt meleg barátság fűzi dr. Szentiványi Gyulához) a pénz kiutalása miatt, melynek nagy részét — amint Szentiványinak írja — már el is költötte: „részben adósságot csináltam rá, részben a magaméból fedeztem." 27 Még tartott javában a világháború, amikor az Országos Szépművészeti Múzeum elhatározta, hogy letétként ki nem állított anyagának egy részét vidéki múzeumoknak juttatja. Petrovits Elek, a Szépművészeti Múzeum igazgatója puhatolózó kérdőíveket küldött szét vidéki múzeumokhoz. Móra válaszából megismerhetjük a szegedi múzeum képtárának akkori helyzetét. 28 A képtár kiállított 162 festményének átrendezése az első tervek közé tartozott. Az első nagyobb szerzemények lefoglalták a legjobb helyeket, a későbbiek számára már csak alig jutott hely, s a legtöbb kép lassan kiszorult a folyosóra. (Ez így tartott egészen a két intézmény különválásáig; az első rendezett képkiállításra a nagy terem21 140/1918. máj. 8. 22 Sz. N. 1918. jún. 8. 23 166/1918. jún. 18. 24 Sz. N. 1918. júl. 6. 25 Bóday Pál: A könyvtáros Móra Ferenc. A Szegedi Egyetemi Könyvtár Kiadványai. No. 17. Szeged. 1954. 33. L 26 Sz. N. 1918. júl. 27. 27 199/1918. aug. 1. 8 206/1918. aug. 19. 22 Múzeumi Évkönyv 177