A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Csongor Győző: A szegedi Közművelődési Palota a forradalmak idején (1918–1919)

A SZEGEDI KÖZMŰVELŐDÉSI PALOTA A FORRADALMAK IDEJÉN (1918-1919) Móra Ferencnek, a szegedi Somogyi Könyvtár és a Városi Múzeum egykori igazgatójának vezetése alatt álló intézmény 1919. évi állapotáról szerkesztett jelentésében a következő sorok olvashatók: „.. . az átrendezési munkálatok miatt a természetrajzi tárt és éremtárt csak április 6-án nyithattuk meg ... az átrendezés, a kiállítási termek és szekrények magyarázó felírásokkal való elárasztása nagyon hamar éreztette hatását a közönségre. Ekkora érdeklődés egész fennállása óta nem volt a múzeum iránt. A húsvéti ünnepek két délelőttjén 8—10 000 ember fordult meg a múzeumban, a termekben alig lehetett járni s a közönséget csak turnusokban ereszthettük be .. .'

n Nem célunk, hogy a Közművelődési palotában otthont kapott két intézménytörténetével fennállásuktól kezdve foglalkozzunk, csupán annyi, hogy fölvázoljuk belső életét a nagy események hátterében s a megmaradt aktakötegek lapjairól megrajzoljuk a „hivatalos" Móra Ferenc arcképét. Szegeden, mint az ország más városaiban is, a világháború ötödik esztendejében érezhető volt a vesztett háború nyomora, éppúgy mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tömegeket mozgató hatása. Ez a helyi Szociáldemokrata Párt szervezetének erősödésében jutott elsősorban kifejezésre. A frontokról hazaszökdöső katonák, s a városban tartózkodó néhány orosz hadifogoly agitációja, meg-megújuló sztrájkokon keresztül vezethet végül is oda, hogy a polgári forradalom kitörése után, a Munkástanács mindinkább balra tolódó tömegeiből, annak legöntudatosabb elemei, a fővárosból idekerült elvtársak segítségével 1919. január 1-én megalakíthatják a Kommunisták Magyarországi Pártjának szegedi szervezetét. 1918. október 27-én Móra Ferenc is azok között van, akik bejelentik a Kárászház erkélyéről Szeged népének a forradalmat, s mint a Nemzeti Tanács alelnöke, november 2-án már a népköztársaság kikiáltását követeli. Nem sokkal később, december elején a várost dél felől felvonuló francia hadsereg, Újszegedet s a TiszaMaros szöge nyolc községét pedig szerb katonaság szállja meg. Ennek következtében az „őszirózsás forradalom" első napjaitól kezdve itt sajátos helyzet állott elő. Valamiféle „kettős hatalom" alakult ki; a régi rendet jelentő közigazgatás, Kelemen Béla főispánnal s Somogyi Szilveszter polgármesterrel az élén a városi hatóság, közgyűlésével — s vele szemben a forradalmi hatalmat inkább csak jelképező Nemzeti Tanács, mely politikai jellegű irányítást adott a városi hatóságok, intézmények részére, a vele járó ellenőrzéssel együtt. A Nemzeti Tanács főleg a polgárság erőire, 1 Jel. 1919. 19. 1. 169