A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Dömötör János: A Tornyai-hagyaték története

1936. szeptember 14-én ugyanis Szegedről kihívott közjegyző közreműködésével Tornyai a Haltéri lakáson egyidőben kettős intézkedést tesz. Egyrészt feleségének ajándékozza „minden vagyonát, összes bárhol levő festményeit, rajzait, vázlatait, kéziratait, feljegyzéseit, naplóját, különböző neves emberektől származó leveleit, Kovács Mária által festett, de a tulajdonát képező kb. 650 festményt, bútorait, festőszerszámait, készpénzét". Külön kiemelte ebben az okiratban, hogy a város múzeumában elhelyezett 400 festményt, melyekkel korábban úgy rendelkezett, hogy azokból életében amennyit akar visszavehet, szintén feleségének ajándékozza.

25 Ezzel egyidejűleg új végrendeletet készít, mely azt tükrözi, hogy Tornyai a halál gondolatával nem foglalkozott. Ügy hitte, hogy még kezébe fogja ecsetjét. Nemcsak már meglevő minden vagyonát hagyja ugyanis feleségére, hanem azokról a vagyontárgyairól is intézkedik, melyek majd a jövőben kerülnek tulajdonába. A végrendelet megalkotásának indokolásául felemlíti, hogy ezzel az ajándékozási szerződést akarja tovább erősíteni, hogy ha netán abból kimaradt volna valami, az végrendelete folytán illesse feleségét.

26 Az első végrendelet, mely 1931-ben keletkezett 1925-től keltezi felesége gondozó, támogató közreműködését, ez a második végrendelet viszont 14 évi közös sorsról tesz említést, valószínű gépelési elhallás folytán. Ezután már csak napok vannak hátra Tornyai életében, 1936. szeptember 17-én felesége dunyhába, párnába burkolva személygépkocsival Budapestre szállította.

27 Tornyai egyébként is megrongált egészségének — időközben tüdőgyulladás is fellépett nála —, a szállítás nyilvánvalóan nem kedvezett. A szervezet a megterhelést nem bírta tovább és 1936. szeptember 20-án Horánszky u. 9. sz. alatti lakásában délután 2 órakor meghal. A halál oka az orvosi megállapítás szerint „szívbénulás, tüdőgyulladás".

28 Tornyai halála a festőművész özvegye és Hódmezővásárhely város között az egyébként is feszült helyzetet nyomban kiélezi és elindítja azt a hosszú vitát, mely több éven át annyi hullámot vetett. Hódmezővásárhelyen részben a rádió szeptember 21-i híradásából, részben pedig a fővárosi lapok szeptember 22-i számából szereznek tudomást a festőművész haláláról.

29 A város főispánja nyomban összehívja a kisgyűlést szeptember hó 22-ére. A kisgyűlés határozatában kimondja, hogy az elhunyt festőművészt a város halottjának tekinti, és Hódmezővásárhelyre való szállításáról, továbbá temetéséről gondoskodni kíván.

30 Erről táviratilag értesítik Tornyai özvegyét, aki azonban Hódmezővásárhely város javaslatát a temetéssel kapcsolatban nem teszi magáévá, hanem a főváros által felajánlott díszsírhelyet fogadja el. így azután Tornyai Jánost a Kerepesi temetőben temetik el, szeptember hó 23-án délután fél 5 órakor. A Munkácsy lepellel letakart koporsó mellett, a lelkészi ima után a Szinnyei Társaság részérói Csók István búcsúztatta az elhunytat. 25 Szegedi Közjegyzői iratok 325/1936. 2(i Uo. 326/1936. 27 A Budapestre utazás időpontja a periratok szerint szept. 16, vagy 17, téves tehát a Magyarország 1936. szept. 24-i számában a festőművész özvegye által tett az a nyilatkozat, mely szeptember 5-re teszi Tornyai Budapestre történő felszállítását. A két közjegyzői okirat Hódmezővásárhelyen, a Haltéri lakáson készült, szeptember 14-én. 28 Budapest Főváros VIII. kerületi Anyakönyvi Hivatal Halotti Anyakönyvei 1616/1936. 29 Vásárhelyi Reggeli Üjság 1936. szeptember 22. 30 Városi Levéltár Hmvhely, Kisgyűlési jegyzőkönyv 1936. Magyarország 1936. szeptember 23. 148