A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)
Dömötör János: A Tornyai-hagyaték története
Elutazásakor rendkívüli meleg hangú levélben búcsúzik (IV. sz. melléklet). Ezentúl pedig — saját lehetőségeihez mérten — viszonozva a vele szemben tanúsított megbecsülést, ez alkalomból „Júliusi vihar a búzamezők felett" с képét ajándékozza a városnak. 1 "' Ilyen előzmények után családi életének egy újabb válságában, 1935. június 16-án eltávozik budapesti lakásáról és lejön Hódmezővásárhelyre. Itt a Futó Mihály, (ma Beloiannisz) téri úgynevezett Baranyi-házban lakik. Többször betegeskedik, érzi erejének gyengülését. Sőt, egy május közepén bekövetkezett szerencsétlen baleset folytán combtörtést szenved és kórházba kell szállítani. 16 Ez a csonttörés előre haladott kora miatt olyan súlyossá válik, hogy teljesen nem is sikerül helyreállítani egészségét. Ez a körülmény, továbbá gyermekkori emlékei, vásárhelyi barátaival való ismételt találkozás és a meleg hangú beszélgetések, a város vezetői, de egész társadalma részéről irányában megnyilvánuló megbecsülés érlelik meg benne a gondolatot, hogy képeit Vásárhely városnak adományozza. Ez az elhatározás azonban csak akkor volt megvalósítható, és kaphatott gyakorlati tartalmat, ha Tornyai ismét a képek birtokába jut. Hódmezővásárhelyre való egy év előtti váratlan és gyors leköltözésekor ugyanis a képek fent maradtak Budapesten Horánszky utcai műtermében. Az előzetes tárgyalások során a város vállalta a leszállítást. Most már csak a megfelelő formát kellett megtalálni arra, hogy a lakásból kikerüljenek a képek és a rajzok. Erre az akkori jogszabályok legalkalmasabban az igen gyors váltóperi végrehajtás útján adtak módot. Tornyai tehát aláírt egy fiktív tartozás biztosításául szolgáló váltót, melyet azután nyomban érvényesítettek is. 17 A végrehajtás során 1936. június 6-án, 8-án bírósági végrehajtó közreműködésével lefoglalják Tornyai képeit és rajzait. Tornyai felesége tiltakozott a foglalás ellen. Nem akarta kiadni a képeket, rendőri segítségért ment a VIII. kerületi kapitányságra. A végrehajtás elrendelése azonban formailag teljesen szabályos, így a rendőrség szabad folyást engedett az ügynek. 18 Június 6-a szombati napra esett és aznap a képek jegyzékbe foglalását nem sikerült befejezni. El kellett hétfőre halasztani a foglalás befejezését. A közreműködők nagy meglepetéssel tapasztalták, hogy a képekből szombatról hétfőre több hiányzott. Ezeket Tornyainé saját, később meg nem erősített nyilatkozata szerint kivonta a végrehajtás anyagából. 19 Miután a képek Hódmezővásárhelyre leérkeztek, 1936. június 13-án sor kerül Tornyai korábbi elhatározásának jogi formába való öntésére. Ezen a napon foglalja a vásárhelyi közjegyző a vásárhelyi városi kórházban Tornyai János akaratát okiratba, mellyel 81 olajképét, 4 vízfestményét, 4 rajzát, és egy térképet a városi múzeum részére ajándékozza. (V. sz. melléklet.) E között a 81 kép között, melynek kiválogatásában Kiss Lajos, a kiváló néprajztudós, Tornyai régi barátja is közreműködött, Tornyai életművének legjelentősebb alkotásai szerepelnek. (Nagy „Juss", „Csokorkötés", „Gémeskút"', „Bús magyar sors"'., „Vihar után," „Betyárszerelem" stb.) Még ugyanezen a napon egy második ajándékozási szerződés is készült, melyben a már átruházottakon felül az ahhoz csatolt külön leltárban szereplő olajfestményeket, vázlatokat, rajzokat, fényképeket, reprodukciókat szintén Hódmezővásárhely városnak ajándékozza Tornyai János. Ebben a második okiratban azonban külön 15 Vásárhelyi Reggeli Újság 1935. jan. 30. 16 Vásárhelyi Reggeli Űjság 1936. május 19. 17 Dr. Robogány István ellen a Budapesti Ügyvédi Kamaránál indított fegyelmi ügy iratai (F. 517) 1938., továbbá nevezett személyes közlése. 18 Tornyai Jánosné nyilatkozata a Magyarország с napilap 1936. szept. 26. számában. 19 Tornyai özvegyének nyilatkozata, Magyarország с napilap 1936. szept. 26. 14. old. 146
