A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Dömötör János: A Tornyai-hagyaték története

Vásárhelyre látogatnak a város Budapesten élő művészei, de ez az alkalom sem melegíti fel a szülőváros és Tornyai között a már-már közömbössé vált légkört. Tornyai és Hódmezővásárhely kapcsolata csak 1934-ben erősödik és vesz új irányt. Először Tornyai fordult a városhoz 1934. kora tavaszán egészen különös ügyben. Hatósági bizonyítványt kért, mert a fővároshoz trafik engedély elnyerése iránt kérelmet adott be.

8 Ma már nehéz pontosan megállapítani mi volt az indítéka a dohány eladási engedély iránti kérelemnek. Bizonyosan közrejátszott Tornyai gyengülő egészsége is, és az hogy valamilyen biztos és állandó egzisztenciális alapot kívánt teremteni magának, illetőleg feleségének. Hódmezővásárhely város polgármestere meleg szavakban fejezi ki a hatósági bizonyítványban azt, hogy indokoltnak tartja a dohány eladási engedély kiadását Tornyai részére. (II. sz. melléklet). Fontos és jelentős lépés a kapcsolat erősödésében az az elhatározás, mellyel a helybeli írók és művészetkedvelők ugyanez évben megalakítják Hódmezővásárhelyen a Tornyai Társaságot.

9 A megalakult Társaság a helyi írók, művészek összefogásán és a részükre való fórum teremtésen túl fontos feladatának tekintette Tornyai művészetének értékelését, feldolgozását és megismertetését. Ezt a célkitűzést kitűnően szolgálta az újonnan alakult Társaság által Tornyai festői munkásságának 50 éves jubileuma alkalmából rendezett reprezentatív kiállítás. A kiállítás társadalmi jelentőségét nagymértékben fokozta, hogy sikerült társrendezőnek megnyerni Hódmezővásárhely várost is. Ez részben a külsőségek ünnepélyesebb volta, részben pedig a kiállítás helyének reprezentatív jellegében nyilatkozott meg. A város vezetősége hozzájárult, hogy a város közgyűlési terméből a padokat eltávolítsák, ami rögzített padsorokról lévén szó, nem kis feladatot jelentett. Az így felszabadult helyen rendezték meg a reprezentatív kiállítást. A kiállítás nagymértékben és élénken foglalkoztatta Tornyai Jánost is. Részletes terveket, javaslatokat készít a rendezéssel kapcsolatban.

10 Érezhetően jól esik neki a szülőváros gondoskodása. Maga is megjelenik a kiállítás megnyitásán, mely a társadalmi, művészeti jelentőségen túl, komoly anyagi sikert is ért el.

11 Ugyanebben az időben — 1934. őszén — jelenteti meg az alig néhány hónapja megalakult Tornyai Társaság Faragó Sándor újságíró tollából Tornyai életéről szóló ismertető füzetét. A füzet döntő részben Tornyai gyermekkori és ifjúkori emlékeit dolgozza fel, jórészt a nagy magyar festő személyes elbeszélése alapján. A Tornyai Társaság már a kiállítás rendezése alatt egy további gondolatot is felvet, mellyel Tornyai és a város kapcsolatának az állandósítását kívánja elérni. Tornyai-ház megteremtésére szeretné összefogni a társadalom erőit. Ez a ház a közzétett tervek szerint műtermet és szerény otthont foglalna magában. Anyagi alapként hangversenyek, matinék, előadások bevételére és a városvezetés nagylelkűségére épül a terv.

12 Tornyai megsegítésének terve ebben a formában nem valósult meg. A kiállítás, az ezzel kapcsolatos hírlapi méltatások — a Tornyai-ház létrehozására irányuló meg8 Fővárosi Pénzügyigazgatóság 100831/III. C./1934. 9 Tornyai Társaság alakulása 1934. július 12. Vásárhelyi Friss Üjság 1934. júl. 13. 10 Művészettörténeti Dokumentációs Központ közleményei 1962. I. k. 38-tól 49-ig. 11 Vásárhelyi Reggeli Újság november 11., 18., 21., 22. stb. sz. 12 Vásárhelyi Friss Űjság 1934. szept. 8. 141