A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Bálint Alajos: A középkori Nyársapáti lakóházai

Abb. 6. kép. A 3—4. házak alaprajzai Grundriss des 3. und 4. Hauses tévedünk akkor, amikor ennek a háznak egyik helyiségét 1010X1270 cm belméretűnek állapítottuk meg, ugyanakkor a falvastagsága 45 cm volt. Ennél a háznál a hossztengely majdnem pontosan ÉNy—DK-i irányban haladt, mindössze annyi eltéréssel, hogy az osztófal, illetőleg a ház ÉNy-i oldala 55°-kal tért el az É-i iránytól К felé. Ez pedig végeredményben csak 10°-os eltérést jelent az ÉNy—DK-i iránytól. A 3. ház alapfalai azt mutatják, hogy felmenő falai sövény fonással készültek, amelyet kívül-belül sárral tapasztottak. A felette épült ház hossztengelye már közelebb állott az ÉNy—DK-i irányításhoz. Ennek végfalai és osztófala irányításban mindössze 42°-kai tért el К felé az É-i iránytól (4. ház). Sajnos, ennek falait is erősen széthordta szántás alkalmával az eke. Viszont az ásatások során ez volt az első házunk Nyársapáton, amelynek alapfalait terméskövekből rakták össze. Előbb a falszélességben az alapfalak helyeit sárgaagyaggal ledöngölték és erre rakták az alapfalakat. Azt nem tudtuk megállapítani, hogy a felmenő falak is terméskőből voltak-e összeállítva, de egy sor és kétökölnyi nagyságú terméskövekből összerakott alapfal-vonalat az eredeti házból feltárhattunk. Az alapfalakból 4 m hosszú részt a DK-i sarokban, illetve házvégénél bontottunk ki. Ennek megfelelő, párhuzamos falrészt találtunk az ÉNY-i oldalon, ahol a terméskő alapok hossza 2,1 m. A kétosztású házban, a bejárati oldal felől, az osztó:fal találkozásánál, szintén eredeti helyén maradt meg egy 1,5 m-es terméskő alaprész. 59