A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Bálint Alajos: A középkori Nyársapáti lakóházai

a ház belsőségében két 15 cm átmérőjű karólyukat bonthattunk ki. A karólyukakat az eredeti padlószinttől csak 16 cm-es mélységben találtuk meg, mert a padlószintet e helyen elszántották. Feltételezhettük tehát, hogy a karólyukakban elhelyezett oszlopok voltak a beugró ajtónak félfái és ezekhez kapcsolódott maga a bejárati ajtó. A ház DK-i sarkában viszont nem találtunk ágasfa nyomaira. Ellenben a sövényfonással készült és a ház DK-i falcsonkja jól megmaradt. Ebben a falcsonkban sem állapíthattuk meg az egykori ágasfa helyét. Felmerült a kérdés, hogy a 6,35X6,15 m méretű és legnagyobb helyiségnek hol volt a bejárata? Említettük már, hogy a lakóház alapfalai a szántás következtében hiányosan jelentkeztek. Nem lehetetlen tehát, hogy az elszántás miatt nem tudtuk valószínűsíteni az egykori bejárat helyét sem. Ennek a helyiségnek, illetőleg szobának keleti oldalánál álló osztófalánál, az Аэ jelzésű szelementartó ágas mellett csak három karólyukat találtunk. Pedig a háznak éppen ezen a részénél maradt legépebben meg az alapfal. Az itt feltárt karólyuk és az A4-es ágasfa között 180 cm távolság maradt közbeiktatott karó nélkül. Ilyennek, vagy ilyenek nyomát azután sem találtuk, ahogy a felmérés és teljes feltárás során szorgosan kerestük. Gondoltunk arra. is, hogy e helyen éppen egy ajtó állhatott, viszont ennek ellenemondott az a tény, hogy az említett sárgaagyagos tapasztás, a lesározott padlószint és a felmenő falmaradmány találkozásánál zavartalanul megmaradt. Ebből a tényből kiindulva arra következtettünk, hogy ez a szoba teljesen különbejáratú volt. Gondoltunk arra is, hogy eredetileg ez a szoba lehetett az első ház, amelyben együtt lakott a család, s amikor a családtagok felnőttek és nem fértek az egyetlen szobában, a házat olyképpen nagyobbították meg, hogy az eredeti szoba szélességét megtartották és ehhez kapcsolták az újabb szoba-konyhával bővített lakást. A hozzáépült újabb szoba mérete 370X635 cm. Ezen újabb szobába feltehetőleg: ajtó vezetett a konyhából, amelynek nyomait az elszántás következtében szintén nem találtuk meg. Ellenben a padlósszintjétől 16 cm mélyen, a szántás ellenére is, megtaláltuk az As jelzésű ágasfa helyét. Az ágasfának megszenesedett darabjait is kibonthattuk. Az elszántás miatt a. kisebbik szoba és a konyha padlószintjéből igen kis felületet sikerült feltárnunk. Ilyen padlószint maradványokat főleg az el nem szántott falak mellett bontottunk ki. Végeredményben az első lakóház háromosztású, sövényfalas építmény volt,, amelynek hossza külső méretben 15 m, szélességé szintén külső méretben 7 m. A belső osztófalak 32°-kal tértek el az É-i iránytól К felé. Egyetlen hiteles bejáratot sem találtunk, s padlószintjét zavartalanul azokon a helyeken bonthattuk ki, ahol szántás közben az eke nem járt mélyen. Egy olyan talajon pedig, amely erősen homokos,, az elszántás igen könnyű. " " 2. ház. Egyetlen helyiségből, konyhának is használt szobából állott. Sajnos, nagy részét elszántották, s a háznak csak nyomait ismerhettük fel (5. ábra). Hossza 840, szélessége 640 cm. Viszonylag nagyméretű. A ház szélességét jelentő falak szerint irányítása: 40°-kal tért el az É-i iránytól К felé. — A ház ÉNy-i sarkában, a legépebb helyen, a hosszanti falból 320 cm maradt meg, míg a ház szélességéből 140 cm-nyi falrész maradt meg. E helyen a házfalak terméskövekből voltak összerakva. Ebben a sarokban, mintegy 5 m

2-nyi területen, a lesározott padló is megmaradt. A házat a sok hiányossága ellenére is rekonstruálhattuk. Megmaradt a DNy-i falrészből 240 cm hosszúságú rész, az ÉK-i falból pedig 165 cm. A ház hosszát jelentő56