A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Bálint Alajos: A középkori Nyársapáti lakóházai

A KÖZÉPKORI NYÁRSAPÁT LAKÓHAZAI (Előzetes beszámoló) A Duna—Tisza közötti homokos hátság Budapest alatt kezdődik és az Irsa— Monor körüli halomvidék táján kiszélesedik. Cegléd környékén a Duna—Tisza közét csaknem teljesen elborítja. A homokos hátság déli kiszélesedett része a Kiskunság. A hátságot újpleisztocén lösz borítja, amelyre nyugat felől, a Dunából kifújt homok rakódott. Amint a Duna vonalától kelet felé haladunk, és a Dunától egyre távolodunk, a homokszemek is finomodnak. A lerakódott homok három rajban, buckavonulatban terül el. A középső rajban, Cegléd és Nagykőrös városok között állott a még XVII. században elpusztult Nyársapát község (1. ábra). A mai Nyársapát községe szétszórt, szőlőtelepülés alakjában a vasúti állomás környékén alakult ki. A középkori Nyársapát község közepén, DK—ÉNY-i irányban, a Templom-ér folyik keresztül. Ez a terület az 1950-es évek elején még Nagykőrös határrésze volt •és az 5. járás Nyilasdűlőjéhez tartozott. Ma Nyársapát önálló község. Az a területrész, ahol a középkori falu állott, a század elején Farkas Elek nagybirtokosé volt, azután az örökösei kapták meg, majd 1945-ben, a földosztások során Tóth Nagy Sándor kisparaszte lett. A közelmúltban, tagosítások során előbb •a helyi Mészáros János, majd egy újabban alakult termelőszövetkezet tulajdonába került. A középkori falu a tájból szemlátomást kiemelkedő halmon, a Templomhalom tetejére települt. A Templom-halom megközelítőleg K—Ny-i irányú, amelynek közepén ugyancsak K—NY-i irányban húzódó ér folydogál. Ez az ér nyáron és az esztendő nagyrészében teljesen száraz, tulajdonosa az ér medrét kaszálónak használja. Szélessége 5—8 m. Gyakran tapasztaltuk, hogy a kis erecske nevét összetévesztették egy másik ér nevével, amely területünk ÉK-i részén, éspedig ÉNy—DK-i irányban folyik keresztül és Cegléd városát D és DNy felől határolja. A felszabadulás után ezt az •eret csatornává építették és ma Gerje-csatorna a neve. Szokták Büdös-érnek is mondani, pedig ez sem helyes. A Büdös-ér a Gerje-csatornával csaknem párhuzamosan halad és a Gerjétől északra húzódik. Leghelyesebb tehát, ha a mi Templomhalmunkat keresztül folyó erecskét Templomér-nek hívjuk. A Templomér a halom közepén erősen összeszűkül. Az ér átlagos szélessége -8—10 m, de a Templomhalom közepén mindössze 4—5 m. Az érmeder tengerszint feletti magassága 101,5 m, míg az ér mindkét partján (É és D-i partjain) a tszf. magasság 103,75 m. A Templomhalom viszonylagos magassága ezek szerint 2,25 m. A területről, 32 000 hektárról, rétegvonalas térképet készíttettünk. Ezen 25 cm-es szintkülönbségeket tüntettünk fel (2. ábra). A Hegyesi Ferenc főmérnök által készített térkép két szélén, csaknem É—D-i irányban egy-egy dűlőút halad és ezek bözül a baloldali a Nyilas dűlői úttal majdnem párhuzamos. A jobb oldali dűlőút Iielyrajzi száma 31 111. A Templomhalmot ez a két dűlőút határolja К és Ny felől. 39