A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Szelesi Zoltán: Szeged új képzőművészetének bibliográfiája 1945–1960

tárlat, melyet a múzeum saját anyagából és a helyi élő festők alkotásainak bevonásával, a Szegedi Textilművekben rendezett meg.

19 A múltat felidéző és a jelent tükröző régi és új képek plasztikusan érzékeltették Szeged és környéke népének hajdani elnyomott és mostani szabad életét. Nem sokkal ezután nyílt meg városunkban a „Korea a szabadságért" című nagyszabású tárlat, mely a győzelem felé haladó Korea új eredményeit tárta elénk képekben és szobrokban.

20 Jelentős esemény volt, hogy 1953 októberében, a kétemeletes önálló Múzeumi Képtár is kitárta kapuit a szegedi közönség előtt.

21 A magyar mesterek alkotásait és Szeged képzőművészetének 150 éves fejlődését bemutató képtár nagy segítséget jelentett és jelent ma is helyi képzőművészeinknek a haladó hagyományok tanulmányozásában. A képtárt megnyitása óta Szeged és vidéke dolgozói közül sokan látogatták meg. Az emberek egyre inkább felismerik azoknak a kiállításoknak jelentőségét, melyek hozzásegítik őket ismereteik gyarapításához és nem utolsó sorban a komoly műélvezéshez. A képtár látogatói nemcsak helyi és a környékbeli közönségből áll, hanem értékes anyagával a budapesti és az ország különböző részeiből érkező vendégek érdeklődését is szolgálja. Gyakran külföldi látogatók is felkeresik a gyűjteményt és vendégkönyvünk tanúsága szerint elismeréssel adóznak az itt bemutatott tárlatokról. III Pártunk elvi irányítása mellett gyakorlati vonatkozásban is az évek során nem kevésbé nagyjelentőségű volt, a kormányunk által nyújtott különböző segítség, amely a Képzőművészeti Alapon keresztül előlegek folyósításával, az anyagellátás biztosításával, tanulmányutak megszervezésével és egyéb hasonló intézkedésekkel igyekezett elhárítani azokat a külső akadályokat, amelyek a művészek alkotó munkáját a múltban sokszor hátráltatták. Festőink és szobrászaink új erőt merítettek abból is,. hogy az üzemekkel kötött szocialista szerződések révén, kapcsolatuk kölcsönösen szorosabbra kovácsolódott a dolgozókkal. A szegedi művészek lelkes munkájukat már tizedik éve a Magyar Képzőművészek Szövetsége helyi munkacsoportjának irányításával végzik. A munkacsoport Összefogó tevékenysége kapcsán, az alkotók művészi-társadalmi élete sokkal tervszerűbbé és kollektívabbá vált mint azelőtt. Jóllehet a munkacsoport életében egy évtizeden át voltak hibák (itt főleg Szeged és Hódmezővásárhely áldatlan képzőművészeti rivalizációjára, és az egymásközti sekélyes személyeskedésre gondolunk), de ezek a negatívumok nemcsak helyi gyökerűek voltak, hanem az idők során a Képzőművészek Szövetségében végbement dezorganizáltságból is adódtak. Általánosságban azonban el lehet mondani, hogy a munkacsoport — melynek tíz éven keresztül a nem régen elhunyt Jánoska Tivadar festőművész volt a vezetője —, a képzőművészek és a közönség kapcsolatának elmélyítésében ért el eredményeket. A kultúrforradalomért vívott harcban, a maga területén, figyelemre méltóan tudta segíteni tanácsszerveinket. Nem lebecsülendő az a munka, amelyet a munkacsoport az aktuális, politikai feladatok segítése érdekében a maga sajátos eszközeivel végzett. Az a tény, hogy városunk dolgozói és társadalmi szerveink ma már egyre jobban látják a kép19 Szelesi Zoltán: A múlt és a jelen Szeged képzőművészetében. Kiállítás a Szegedi Textilművekben. Délm. 1953. máj. 14. 20 Szelesi Zoltán: Korea a szabadságért I. Képzőművészeti kiállítás a Móra Ferenc Múzeum képtárában. Délm. 1953. máj. 24. 21 Szelesi Zoltán: Az újjárendezett képtárban. Délm. 1953. nov. 3. 168