A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)
Juhász Antal: A tiszai hajózás és a szegedi super-mesterség
Abb. 2. kép. Superplacc Szeged-Felsővároson, a XX. század elején Schiffbauplatz in Szeged-Oberstadt am Anfang des XX. Jahrhunderts kat, hanem a' Tiszahátrul, a Kőrös tájékárul, és még Török Országbul is; a Munkátsi Uradalomból majd minden Esztendőben szállítanak itten keresztül a Ferentz Tsatornájára, és tovább is legszebb Tölgyfa pallókat, és Deszkákat. Fenyő fa pedig, melly Szolnok mellett Máramarosból jön a Só alatt, elég van: abbul dolgoznak is, valamint szintén az Arad Vármegyei Tölgyfákbul is, két nagy hajót készítettek el mostanában.'' 8 Az 1890-es években évenként átlagosan 200—250 000 m 3 fát tutajoztak Szegedre. „1892-ben Szegedre részint a Tiszán Máramarosból, részint a Maroson Erdélyből mintegy 200 000 m 3 fenyőszálfa érkezett. . . Ugyancsak víziúton érkezett Szegedre az év folyamán 100 000 m ;! kemény szálfa, tölgy- és kőrisfa rönkökben." 4 A fenyőszálakból a szegedi fűrésztelepek és zsindely vágók 150 000 m 3-t dolgoztak fel, a többit továbbszállították vidékre. A tutajeresztést csak a Tisza és a Maros tartós, nagy áradása és apadása, vagy járványos megbetegedések hátráltatták, mint pl. 1893—94-ben, amikor kolerajárvány miatt a Tiszán hónapokig tiltva volt a tutajozás. „. .. Ha a felső-Tisza és a Maros vízállása megfelelő és a víziszállítás akadályokba nem ütközik, a nyersanyag feleslegében is bővelkedünk, ellenben kedvezőtlen vízállás esetén a lehető legnagyobb akadályokba ütközik a nyersanyag előteremtése, amint az 1904-ben tényleg meg is történt ..." — olvashatjuk a Szegedi Kereskedelmi és. Iparkamara 1906-os jelentéséből. 3 Vedres István: A Tiszát a Dunával öszve kaptsoló új hajókázható tsatorna . . . Szeged, 1805. 84. 4 A szegedi kereskedelmi és iparkamarai kerület 1892. évi jelentése. Szeged, 1893. 105. 119