A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Bálint Alajos: A középkori Nyársapáti lakóházai

legjellegzetesebbek a XXXI. tábla 1, la., 2, 2a. és 3 ábráin láthatók. Ezek közül az első és a második grafitos edénynek pecsételődíszes szájtöredékei, míg a harmadik Árpád-kori fülesbográcsnak töredéke volt. Magának a lakógödörnek kibontására az említett okok miatt nem került sor. Akkor, amidőn a 16. háznak DK-i falát az 1з, Кз metszettel igyekeztünk meghatározni, ebben a házban a 17. ház falrészleteire is rátaláltunk. Ennek a háznak is csak metszetárkokkal határoztuk meg helyzetét. Kiderült, hogy ez a ház a 16. és a még korábban kibontott 15. házak alatt, utóbbinak padlószintjéhez viszonyítva 55 cm-rel alacsonyabb szinten kerültek elő az alapfalakat meghatározó szürkeagyagos falrészletek. Ebben a metszetárokban rátaláltunk a K-i fal alapfalára és ugyanez a metszetárok az osztófal helyzetét is megállapította. A Ny-i fal ÉNy-i sarkában szintén előkerült ugyanebből a metszetárokból ledöngölt szürkeagyagos alapfalrész. A metszetárok ásatásakor a 17. ház kisebbik helyiségében egy ellipszis alakú tűzhelyre bukkantunk, amely 7 cm vastagon volt lesározva és a lesározásnak csak a felső kétharmad része volt átégve. A lesározás alatt a 23. képen bemutatott és edénytöredékekből összeállított réteg volt kiterítve és ezek az edénytöredékek kivétel nélkül a XV. századra jellemzők. A középkori edénytöredékek között egy őskori tűzdelt kerámiára jellemző cseréptöredék is volt. A tűzhely kitakarítása során, annak töltelékföldjéből Ulászló dénárját bontottuk ki. Maga a tűzhely a lesározott padlószintre volt lerakva. Az 1з, Кз metszetárok K-i oldalfala igen jól mutatta, hogy ez a 17. ház semmi összefüggésben sem lehetett a 15. ház alapjaival. Az alapfalak azt bizonyítják, hogy ez a 17. ház valóban 55 cm-es padlószint különbséggel, mélyebben, tehát régebben épült, mégpedig a 15. ház szomszédságában, annak ÉNy-i oldalán. A tűzhely körül a lesározott padlószintet határozottan meg tudtuk állapítani. A 17. háznak D-i oldalfalát az E4, F4 metszetárokkal határoztuk meg. Ebben a metszetárokban nemcsak a hosszabbik főfal irányát, hanem még az osztófalnak is indulását megtaláltuk. А Рз, Кл metszetárok a ház Ny-i sarkát határozta meg. A K-i sarkot a G4, H4 metszetárokból ismerjük. Az összes metszetárkokban a szürke, keményre döngölt agyagos alapfal tanúskodott az egykori 17. ház helyzetéről. Megállapíthattuk azt is, hogy ez a 17. ház a 16.-kai sincs összefüggésben, mert ennek É-i sarka alatta volt a 16. ház D-i sarkának. A metszetárkok ezeket a szintkülönbségeket kitűnően bizonyítják. A 17. ház külső méretben 6,80X5,60 m méretű. Az E4, F4 metszetárokban induló osztófal és az 1з, Кз metszetárokban talált osztófal alapjainak meghatározása vetett fényt arra, hogy a 17. ház kétosztású volt. Ennek belső méretei: 3,80X4,80, illetőleg 2,20X4,80 m. Nem tudtunk arra feleletet kapni, hogy a 17. ház nagyobbik helyiségében, annak D-i sarkában, az osztófal mellett milyen célzatú lehetett az az ellipszis alakú és középkori cserepekből kirakott és padlószinttel lesározott réteg. Ennek mérete 1,60X1,10 m. Arra gondoltunk, hogy ez a cserépréteg arra szolgált, hogy itt egy tűzhelyet alakítsanak ki, de a ház lakói magát a tűzhelyt nem képezték ki, mert azt a másik és kisebb helyiségben építették meg. A lerakott cserépréteg talán arra szolgálhatott később, hogy a ház bejáratánál erősítse a lesározott padlószintet. Ez olyan feltételezésünk volt, amely továbbra is nyitott kérdés marad. A 17. ház kisebbik helyiségében, a tűzhely körül nagy számmal találtunk szétszórtan edénytöredékeket. Ezek az edénytöredékek kivétel nélkül vékonyfalúak, őrölt kaviccsal soványítottak, téglavörösre égetettek és a korongnyomok igen jól látszanak rajtuk. Vannak azonban olyan töredékek is, amelyek az ún. fehérkerámiához tartoznak és külsejük téglavörös színnel van hullámvonalasán, vagy zeg-zug vonalasán díszítve. Ilyeneket a XXIX tábla 8 és 13. ábráin mutatunk be. A 17. ház töltelék100