A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)
Bálint Alajos: A középkori Nyársapáti lakóházai
zésű metszetárkunkban а В helyiség padozatszintjét próbáltuk meghatározni. Ez: sem sikerült. Úgy látszik, hogy а В helyiségben az F2 főfal és az ezzel párhuzamos terméskő, tégladarabokból összerakott falcsonkon kívül nem maradt meg épségben, további részlet. A padlószint ebben a helyiségben csak a tüzelőhely mellett 1,2—1,4 m szélességben maradt meg eredeti helyzetében, valamint а В helyiség É-i sarkában levő habarcsba rakott téglapadozat. Ennek a falcsonknak és az Fi főfalnak részletét a tizenhetedik ábrán mutatjuk be, amelyet a helyszínen DK-i oldalról fényképeztünk. Az A és В helyiségeket elválasztó osztófal, valamint az Fi főfal irányát jelző' fényképünk (18. ábra) szintén DK felől készült. Az osztófalon 90 cm széles ajtó vezetett egyik helyiségből a másikba. Közvetlenül az osztófal mellett a XXXII t. 9 ábráján bemutatott ajtósarok maradt meg. Ugyaninnen nagy mennyiségben kovácsoltvas szegeket bontottunk ki az eredeti padlószintről, amilyeneket a XXXII. t. 18 ábrán mutatunk be. Az A helyiségben a tüzelőkályha melletti osztófal sarkában, a 79. szelvényben a DNy-i főfal sarkában ,1. Mátyás ezüstdénárát találtuk. Különös figyelmet érdemel a szemeskályha, amelyet а В helyiségben helyeztek. el. Ez különösen díszes lehetett, mert kályhaszemeiből sikerült néhányat restaurálni. Legjelentősebb ezek közül a XXV t. 5. ábrán bemutatott és áttört díszű, fafaragványt utánzó kályhaszem. Ennek hátulja ívelt, az eleje sima, illetőleg lapos. Alapjában véve a kései gótika ízlését mutatja. Alul valószínűleg négy fatörzs emelkedett ki, amelyre csúcsíves ízlésben díszítményeket helyeztek. A kályhaszem közepén balra fordult és hosszú csőrével tollászkodó madár képét látjuk. E fölött háromszöges elrendezésben három áttört rozetta díszlik, amelyeknek végeiben faágak ékítik a kályhaszem két sarkát. Nem lehetetlen, hogy ezen a kályhaszemen is bizonyos stilizálásokkal az életfát akarták ábrázolni. Ugyaninnen került elő az előbbihez hasonló és ugyancsak a XXV. táblán, annak 4. ábráján bemutatott áttört díszű gótikus ízlésű kályhaszem töredék. Ezt a kályhát díszítették a XXVI. táblán bemutatott kályhaszem töredékek. Ezek egyikén (3. ábra) két szembefordult ülő oroszlánt látunk, amelyek most már kifejezetten egy életfát tartanak két-két mellső végtagjukkal. Ez a kályhaszem világos okker zöld és halványvörös színű mázzal van bevonja. Szintén; mázas a XXVI. t. 1. ábrán bemutatott háromszög alakú és áttört díszű kályhaszem,, amelynek közepén rozetta díszlik. Sarkaiban stilizált növényi minták ékeskednek. Ügy ennek, mint az előbbi oroszlános kályhaszemeknek a szélei befelé enyhén lejtenek és azokon utólagos ráragasztással zeg-zug vonalas, illetőleg kisebb háromszög alakú lécdíszek sorakoznak. Nem mázas az a háromszög alakú kályhaszem töredékünk, amelyet ugyancsak a XXVI. tábla 2. ábráján mutatunk be. Ez szintén fafaragást utánoz és közepe rozettadíszes, benne a máltai kereszthez hasonló mintázattal. Egyetlen kályhaszemünk, amelyen magányos oroszlán képét látjuk, XXVI tábla 4. ábrán látható. Itt négy lábára ülő nagy, sörényes oroszlán egy életfát ölel' áít.. Az oroszlán balra fordult és az életfa a kályhaszem bal oldalán emelkedik. Fényképét a XXVII. táblán láthatjuk. Tökéletes analógiáját a budai várpalota ásatásánál, 1952-ben találták. Zöld mázas és 22,5X22,5 cm méretű. A mi oroszlános kályhaszemünk világos okker színű mázzal van bevonva, zöld és vörösesbarna színű mázzal keverten. Sajnos, a máz erősen pattogzik a kályhaszemről. A 15. ház szemeskályhája körül és a falak mentén húzódó kibontott padlószinten szétszórtan igen sok kovácsoltvas szeget találtunk. A szegek hegyei legtöbbször vissza vannak hajtva és visszavertek. Ebből arra gondolunk, hogy a 15. ház. menynyezete le volt deszkázva és deszkán túlérő szeg hegyét elgörbítve verték vissza,, hogy ezzel is erősítsék az esetleges mennyezetgerendákhoz szegezett deszkákai: >2
