A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)
Korek József: Vonaldíszes kerámia kultúra elterjedése az Alföldön
a perem függőleges irányú rovátkolása, az edényen alkalmazott függőlegesen álló mélyítések (Tiszaroff II. 5.), felületet betöltő vertikális vésések (Ibrány III. 23.), soros, vízszintes vonal (Tiszaroff II. 2.) és pontszerű díszítés (Bogács V. 10.). Fellép e díszítés mélyített háromszög kitöltéseképpen is (Tószeg I. 5.). Díszítő gyakorlatban jelentősszerepet játszik az ujjbenyomással kialakított, egész felületet betöltő plasztikus díszítés, amely a Körös kultúra csípettdíszú motívumával mutat egyezést. A csípett díszítés, a soros plasztikus mélyítések, a Körös kultúra hatásait mutatják éppen úgy, mint a puttonyos edény, amely jellemző déli formát mutat, s a vonaldíszes kultúra is átveszi.. A dunamenti lelőhelyeken a vonaldíszes kultúra anyagában, gyakori a csípett díszítés, és a puttonyos edényforma is megjelenik. 103 A hatás azzal magyarázható, hogy a Körös kultúra időszakának vége érintkezett a szilmegi csoporttal, és elemeiből átvéve, azokat átalakítva fejlesztette tovább, s mint visszaáramló hatás viszi nyugatra, s ezért nem a Körös kultúra kisugárzása, hanem a vonaldíszes kerámia forma és díszítő gyakorlatába beolvadt kerámia jelentkezik tovább. 104 A szilmegi csoport eddig két nagyobb körzetben mutatkozik: Szolnok és Polgár környékén. Határozott egyezések mellett is helyi színezettel bírnak. A Szolnok-környéki lelőhelyeken keveredés nélkül jelentkezik a szilmegi csoport. A szilmegi formákon is fellépő karcolt vonaldísszel, és nem társul hozzá a tiszai kultúra anyaga. Más lelőhelyeken (Tiszaroff) a tiszai kultúra sajátságai erősen kiütköznek, sőt a bükki beütések is megfigyelhetők. Mivel az anyag felszíni gyűjtésből származik, még nem lehet szétválasztani az esetleg Szilmeg-tiszai érintkezést. A csoport névadó lelőhelyén Polgár-Folyás-Szilmegen a mélyített vonaldíszítés teljesen alárendelt szerepet játszik, s együtt jelentkezik a Bükk II klasszikus cserepeivel. Újtikos-Demeterkúton a bükki áru még határozottabban jelentkezik, s nyomon követhető Bogács, Bükkaranyos, Görömbölytapolca-Forrásbarlang és Eger-kisegedi lelőhelyekig, ahol a vonaldíszes kerámia alapformái szinte azonos jellegűek, mint Tószegen vagy Polgáron, és egy erősen spirális bükki kerámiával keverten jelentkezik. 3. A szilmegi csoport délen a tiszai kultúra területével határos. Tiszazugban Kalicz: Nándor megfigyelte, hogy a tiszai kultúrának nincsenek önálló telepei, hanem a vonaldíszes kerámia anyagával együtt jelentkezik. 105 Az, hogy a keveredés milyen fokú, feltárások hiányában még nem állapítható meg. A Tiszazugtól délebbre fekvő területek egyes feltárt telepein e jelenség ismert, és a keveredés foka megállapítható. A Szeged,, Hódmezővásárhely, Szentes térségében fekvő telepeken tiszai kultúrával együtt kerül elő a vonaldíszes kerámia, annak ún. fiatalabb szakaszára utaló jegyekkel. Legjellegzetesebben talán a lebői anyagon lehet megtalálni, 106 de Hódmezővásárhely-Szakáihát, 107 Szentes-Tűzköves, 108 Hódmezővásárhely-Gorzsa 109 ugyanebbe a körbe tartozikLebőn stratigráfiailag azt lehetett megállapítani, hogy a vonaldíszes kerámia a tiszai kultúra időszakának közepén jelent meg, és a korai rézkorba való átmenet idején már nem volt használatban. A feltárt telepek leletanyaga is azt mutatja, hogy azokon a lelőhelyeken, ahol a vonaldíszes kerámia díszítőmotívumai fellépnek, ott mindig már a tiszai kultúra fiatalabb szakasza, illetőleg vége van képviselve bütykös kerámia társaságában. 103 Gyirmót, MNM 16/1884. 104 Korek J., A bükki kultúra települése a Hillebrand barlangban. FA 1958. 25—26. 105 Kalicz N., i. m. 27 1. 106 Korek J., A lebőhalmi ásatások 1950-ben. Arch. Ért. 1958. 151—153. 107 Banner—Bálint, Dolg. 1935. 76—96. 108 Csalog J. ásatása. 109 Gazdapusztai Gy. ásatása. 46