A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Korek József: Vonaldíszes kerámia kultúra elterjedése az Alföldön

a korai rézkorban is lakott volt (átfúrt csőtalp), így a jellegzetesség nélküli házi kerámiát bizonyító erővel nem tudjuk szétválasztani. 57. Debrecen-Tócóvölgy-László halom.

58 Közel a városhoz a Tócókert mögött a szegényházon túl a Perecdűlői út mellett emelkedik két halom, amelyből az É-i Zoltay javasolt elnevezése alapján László halom elnevezés alatt került be az irodalomba. Két ízben történt ásatás a halmon 1927-ben és 1933-ban. Az anyag a Déri Múzeumban van, Ltsz: 66/1927,. 63/1933. Az 1927. évi ásatásnál 2,50 m mélységben elszórtan jelentkeztek különböző edényekből származó töredékek, állatcsontok. A kerámia a telep jellegének megfelelően finom és durva kidolgozású. A vékonyfalú anyagban félgömbformájú kissé behajlott peremű edények az uralkodó formák. Durva kerámiában a tiszai kultúrában használt tálforma, a csonkakúpos tálról származó bütykök a gyakoriak. Feltűnő nagy számban van képviselve a vonaldíszes kerámiára jellemző függőlegesen álló kettős ujjbenyomásos fűzérdísz, a benyomásos plasztikus borda és a hólyagdudor. Gyakori a jókidolgozású töredékeken a festés. Vörös mázos alapon vékony fekete sávos festés van a többségben, váltakozva íves és szegletes sávos festéssel. Formában a kis nyakas csupor látszik leggyakoribbnak, kihajló peremmel a has élen bütykökkel. 58. Debrecen-Tócóvölgy-Szántay halom.™ E halom Tócó lapos szélén levő II. sz. halom, amelyet Zoltay 1927-ben kutatott át. 2,50 m mélyen ebben a halomban is sűrűn mutatkoztak cserepek, kőtöredékek. 3,5 m mélyen 185X95 cm nagyságú sírüregben csontváz feküdt „iránya DNy—ÉK, fej Ny-on, azonban annyira szokatlan helyzetben, hogy könnyen hajlandók vagyunk megbolygatott vagy másodlagos helyzetűnek tekinteni. A sír fenekén kevés veres festék mutatkozott. Mellékletet pedig csak a jobbváll felett találtunk: réz vagy bronzlemezből készült csöves gyöngyöt."

60 A halom leletanyaga teljesen egyezik a László halmival, formában a kisméretű félgömbös forma a leggyakoribb apró bütyökdíszítéssel. 59. Debrecen-Tócópart-Blenerföld.

61 A lelőhelyül Sőregi János a Tócóvölgy város felől» partján a Bleuer-féle tejgazdaság területén emelkedő düneszerű homokdombot jelöli meg. A lelőhely közelében van a Szántay és Lászlóhalom. A kutató árokban két helyen összeomlott edényt és két tűzhelyet észlelt. A nagyobbik edény vastagfalú, átm.: 25 cm, M: 40 cm lehet. A vállhajlásban benyomott plasztikus dísz fut körbe, amelyből kettős plasztikus díszek csüngtek le. Az említett másik, kisebb méretű szintén összeomlott edény azonos díszítésű. Sőregi két tűzhelyet említ. Az egyiknek nagysága 350X150, a másiké 170X80 cm. Vastagsága több mint 50 cm. Leírásából kitűnik, hogy nem tűzhelyek, hanem olyan hulladékgödör, amelyet égett sártapasz, hamu, állatcsont és cserép tölt ki. Több mint 250 edénytöredék (Ltsz: 63/1933) teljesen egyezik a Szántay halmi anyaggal. 60. Konyár. A falu ÉK-i szélén a vasútvonal és a falu által bezárt háromszögben levő vályogvető gödrökben talált Sőregi néhány cseréptöredéket 1932-ben. A töredékek vastagfalú edényből származnak, füllel, bütyökkel és plasztikus bordadísszel. Néhány sima felületű vörösszínű festett cserép is van közte. E lelőhelyről két sír is előkerült. Az egyik sír Kis Vilmos ajándékozó szerint két koponya temetkezés volt különféle cserepekkel letakarva. A másik csontváz melléklet nélküli 4—5 éves gyermek zsugorítva eltemetett csontváza volt. A leletanyag leltári száma 141, 142, 146/1932. 61. Debrecen-Nyulas. A rézkori temető területéről 1 db vörös festésű cseréptöredéket őriz a Déri Múzeum 17/1939. Ltsz. alatt. 62. Nádudvar-Csukáskert, püspökladányi j. Lelőhelye a község D-i részén a Kösely és kanyarulata között levő terület. Útépítésnél figyelte meg a lelőhelyet Sőregi János és több58 D. J. 1927. 47—52., D. M. K. 1933., Tompa F.: AH. V—VI. 16. 59 D. J. 1927. 49—51. 9—10—11. á. 60 Uo. 50. 61 D. J. 1933. 31—34. 34