A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Korek József: Vonaldíszes kerámia kultúra elterjedése az Alföldön

26. Kunszentmárton-Érpart.

28 Az Érpárt és a vasútvonal községi metszőpontjától É-ra a dűlőút É-i oldalán neolithikus telep húzódik, felszínen mutatkozó sártapaszokkal. 27. Kunszentmárton-Érpart.

29 A Kovás-halomnál az Öcsöd felé vezető országút elválik. Ott, ahol a kövesút párhuzamosan fut az érparttal, több helyen szórványosan vonaldíszes kerámia cserepeit találta meg Kalicz Nándor. 28. Kunszentmárton-ÉrpartP A Bábockai-tanya D-i oldalán vonaldíszes kultúra telephelyét észlelte Kalicz N. 29. Túrkeve-Túrkedd.

31 Közelebbi lelőhelye a Nagy halomtól ÉK-re 50 m. Méri I. vonaldíszes cserepeket gyűjtött be terepbejárása során. 30. Túrkeve-Himesd.

32 Osváth Mihály földjéről jellegzetes, íves, karcolt vonaldíszes kerámiába tartozó cserepeket gyűjtött össze Méri I. 31. Túrkeve-Lyukashalom.

33 A vízparton álló Lyukashalom tiszai kultúrába tartozó telepanyagát észlelte Méri I. A cserepek között a vonaldíszes kerámia töredékei is képviselve vannak. 32. Karcag-Berekhalom.

3i Méri I. 1949-ben végzett régészeti terepbejárása során több neolitkorinak látszó lelőhelyet talált, amelyeknek anyaga a vonaldíszes kerámia körébe tartozik. 33. Karcag-Kápolnás.

35 Lelőhely az Üllő-lapos É-i partján fekszik, a középkori templom helytől É-ra. 34. Karcag—Törökbor.

36 A lelőhely Gál Lőrinc és Fekete István földjén van. 35. Karcag-F abinka.

31 A lelőhely Szentesi Sándor földjén fekszik. Hajdú-Bihar m. 36. Tiszacsege (polgári j.).

38 Lelőhelye Kőszegi Frigyes 1955. évi leletmentő ásatásából ismert. A leletek között találunk egy zeg-zug vonalmintás sárgás-vörösre égetett edénytöredéket, amely az ásató szerint a tiszai kultúrába tartozhat. Az anyagban mutatkozó körömbenyomásos töredék megerősítik a lelőhely anyagának a vonaldíszes kerámia való tartozását. 37. Tiszacsege-Kecskés puszta. Az öntöző főcsatorna építésénél gyűjtött be Sőregi János néhány töredéket 1938-ban. Déri Múzeum Ltsz: 37/1948. 8—13. Az előkerült cserépanyag közepes kidolgozású, szürke színű. Karcolt díszítésűek, többségükben geometrikus, de az íves vonalvezetés is előfordul (IV. 17—20). A telep jellegét csontár, kaptafaalakú kőbalta féltöredáke s egy kettős csontgyűrű erősíti meg. A csontgyűrű a tiszai kultúra hatását mutatja, s ezzel kapcsolható össze az a töredék is, amelyen a vonaldíszszerű karcolt díszítés meandrikus képzésű.

39 38. Egyek-Rózsástelek (polgári j.)

i0 Az Áruraktározási Vállalat helyi építkezése közben 1953-ban két zsugorított sír került elő. A telepbe ásott sírok a telep kerámia anyagából ítélve 28 Adattár 264. K. III. Kalicz 26. sz. lelőhely. 29 Adattár 264. K. HL Kalicz 40. sz. lelőhely. 30 Adattár 264. K. III. Kalicz 30. sz. lelőhely. 31 Adattár 34. P. I. Méri I. több lelőhelyről gyűjtött be anyagot, de a kevés, nem eléggé jellegzetes anyag nem elég a kormeghatározáshoz, s ezért Himesdre, Csejt-Magashalom, Berettyópart-Sárgadomb, Póhalompuszta, Igali-Ólapos, Berekhalma lelőhelyeket nem vesszük kataszterbe. 32 Adattár 34. T. I. 33 Adattár 34. T. I. 34 Adattár 34. K. I. 35 Adattár 34. K. I. 36 Adattár 34. К I. 37 Adattár 34. K. I. 38 Adattár 284^ T. III. 39 Mérey Kádár a hortobágyi csatornázási munkáknál helyszíni megfigyelés alapján bronzkori telep között neolitikus kőbaltát és árat figyelt meg. Adattár 43. T. I. 40 Adattár 45. E. I. 27