A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Csongor Győző: Ferenc Móra und die Naturwissenschaften

közül a holtcsalánt (Lamium) nem ismerik annyira a kiskunsági tájon, mint inkább a csípős csalánt (Urtica), „csana" vagy „csanya" néven. Az író édesanyja, aki félegyházi születésű volt, ebszőlőnek mondta a Solanum nigrum-ot, míg apja, aki jászberényi, kalinkának nevezte. Legtöbb növénynél megemlíti kiskunsági népi használatát, orvoslási módját, illetőleg néprajzi érdekességét is. A mécsvirág leveleit pipadohánynak használják, a csormolyás búzalisztből jóízű, de kékesfekete kenyeret sütnek, a Sedum acre (varjúháj) sárga virágát koszorúba kötve, képek fölé, tükör fölé aggatják mint „élő füvet" stb. Nem foglalkozhatom itt részletesebben a Moesz Gusztáv által megfejtett Móranövényekkel, mint álomparéj, bárányparéj, kakastaréj, kék deréce, pimpimpáré, szagos istenfű stb., csupán kiegészítésül közlöm, hogy az ő előtte egyedül még ismeretlen „szamárszemöldökefű" nevét maga Móra adja meg: ,,A Zinnia is amerikai származású .. . szerencsétlenül nevezték el réz virágnak, mert semmi köze a - cinnhez; egy Zinn nevű német tudósról keresztelték el... a mi utcánk öregasszonyai szamárszemöldöké-nek nevezték el a borzas közepű virágot."

58 Móra egész életében nagyon szerette a fákat, ezekben látta írói szimbólumát is. Nála jobban talán senki nem értette meg ezt: „Prunus padus - ahogy a tudósok mondják, zelnice annak, aki a szép szavakat szereti, madárcseresznye, ahogy a pesti gyerek híjjá. Ez az én cseresznyefám, ez a magyar irodalom fája, ezt ültették száz esztendővel ezelőtt a keszthelyi első helikoni ünnepen az öreg Kazinczy tiszteletére . . .. végzetfának ... a gyümölcse akkora, mint a borsószem, fekete és kesernyésfanyar !"

59A virágok szerelmese volt egész életében. Pipacs, búzavirág, pipitér - ezek voltak kedvenc virágai, első pajtásai tipegő gyermekkorában az aranyszínű homokon. Ha három hold földecskére tellett volna életében, egészen bizonyosan az egyiket a pipacs hivalkodó égőpirosával, a másikat a búzavirág azúrjával vetette volna be, a harmadikon pedig a pipitér vidám virágszőnyegét gondozta volna... A szegedi egyetemi füvészkertben sokáig, külön táblákban, egymás mellett meg voltak ezek a virágok, egy táblán a felírással: Móra Ferenc virágai. A virágok szerelmesét, amikor Szegedre érkezett „Danaé aranyesője", a Forsythia aranysárga virága fogadta - s 32 esztendő múltán ugyanez az aranyeső búcsúztatta halálos ágyánál örök pihenésre készülő fáradt szempilláit, amelyet a füvészkerti melegházban, Móra tiszteletére mesterségesen virágoztattak. Csongor Győző FERENC MÓRA UND DIE NATURWISSENSCHAFTEN (Ferenc Móra als Naturforscher) Verfasser entwirft von einer neuen Seite ein Porträt von dem ehemaligen Direktor des Szegeder Museums, dessen Namen es heute auch trägt. Auf der Universität waren die Naturwissenschaften das Fachstudium Moras, er hätte Gymnasiallehrer werden sollen, doch wurde er von dem Schicksal auf andere Wege gedrängt. Er ist Journalist, dann Schriftsteller, dana Direktor unseres Museums geworden, in welcher Stellung er sich dem Studium der Archäologie hingab, in dessen Tätigkeit sich seine naturwissenschaftliche Schulung bis zum Ende seines 58 A magyarság virágai. 59 Virágzik a fám. Georgikon с. kötetből. 248