A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Csongor Győző: Móra Ferenc és a természettudomány

A bíráló azután oldalakon keresztül közli a kisebb hibákat, hiányosságokat, mert abból a meggyőződésből indult ki, hogy a tiszta búza között is akad konkoly. Kifogásai elsősorban növény- és állattani alaktani sajátságokra vonatkoznak. Ezzel itt nem foglalkozom részletesen, hiszen mint a bíráló is mondja, ezek csak kiigazítások,. a könyv becsét nem rontják, melyet egyebekben „nagyon jónak" tart. Ami a könyv beosztását illeti, mind az első, mind a második kötet az őszi tanítás anyagával kezdődik, folytatódik a téli s végződik a tavaszi anyaggal. Az első kötetben a gerinces, a másodikban a gerinctelen állatvilágot tárgyalja. Ugyanígy van a növénytani résszel, elsőben a virágos, másodikban a virágtalan, alsóbbrendű növényeket tárgyalja. Benne szerepel Linné táblázata, a herbarium készítési módja is. A „Megfigyelések a növények életéből" с fejezetben, a könyv végén, viragzási, termés-érési és aratási statisztikai táblázat zárja be a köteteket. Az adatokat szerzők Staub, Simonkai és Horváth fenológiai munkáiból állították össze. Az adatok Budapest, Jászberény és Arad környékére vonatkoznak. A táblázat 4. hely rovata üres, a tanuló lakóhelyének van fenntartva, hogy odaírhassák saját megfigyeléseiket. Különösen sikerült részei a tankönyvnek a növények életéről szóló (táplálkozás, lélekzés) s különösen a „Becsüljük meg fáinkat" с fejezete, ahol a fák szerelmesére, Móra Ferencre ismerünk s ahol, mint a bíráló hangsúlyozza, a „tanítás valóban a neveléssel, az agy a szívvel ölelkezik". Az első kiadásban 4, illetve 6 színes tábla is található, ami a későbbi kiadásokból érthetetlenül (költségkímélés végett??) kimaradt. Az ábrák jórészét az ismertnevű Mühlbeck Károly rajzolta, de sok ábra származik német nyelvű munkákból (Brehm könyveiből, Forwerk X. A. rajzoló tollából stb.) is. Erőss Lajos levélben gratulál Mórának a könyvsikerhez. Felajánlja barátságát,, meghívja Szigetszentmiklósra, ahol az ott lakó világhíres újguineai utazó, Bíró Lajos, ismeretségével is kecsegteti. Hogy a találkozás megtörtént-e, arra vonatkozólag nincsen adatom.

15 Végezetül felmerülhet a kérdés: Móra, az első úttörő munkája sikerén felbuzdulva, miért nem írt több természetrajzi tankönyvet? Szükségtelen volt, hiszen ez az egyetlen tankönyv is több

10 kiadást ért meg, majd két évtizeden át használatban volt. Másik oka az lehetett, hogy az író ezután inkább ifjúsági regényeket írt. Tankönyvet ezután csak elemi iskolások számára szerkesztett (Betűország virágos kertje I-II-IIIIV-V-VI. Ábécés könyv. Voinovich Gézával, Bpest, 1925-26.). Igaza van Földes Annának: „Móra Ferenc nem az irodalom előszobájának, hanem saját legbensőbb ügyének érezte az ifjúsági irodalmat." A „Szeptemberi emlék" végigkíséri egész életét. Szerette az ifjúságot, a kis gyermekek könnyes szemén, az apa irányító gondján, a nagyapa elfogultságán keresztül s mindvégig meg volt arról győződve, hogy a „jókönyv varázsával" küzdhet legsikeresebben az uralkodó vásári irodalom ellen. II. A darwinizmus harcos védelmezője Amikor 1902 tavaszán Szegedre érkezett, a bértollnoki pálya jutalomdús szépségeit megcsillogtatták előtte, Platz Bonifác királyi tankerületi főigazgató mellett. A 23 éves segédtanár azonban nem lett mégsem hűséges famulusa. Maga az író mondotta el Magyar Lászlónak, 25 esztendős újságírói jubileuma alkalmával,

17 hogy Platz 15 Bíró Lajos 1925. március 25-én járt Szegeden. 18 Pontosan nem tudtam megállapítani, hány kiadása volt. Az utolsó, 1926-os kiadása (Singer & Wolfner, Bpest, 132 1.) címlapján „újabb kiadás'

c-t tüntet csupán fel. 17 Földes Anna id. m. 17. 1. 236