A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Csongor Győző: Móra Ferenc és a természettudomány

Móra 1902-ben megszakítva életútját, eljött Szegedre „újdondászának. Ez a pálya abban az időben talán a legszabadabbnak tetszett Magyarországon. - A következőkben foglalkozzunk természetrajz-tankönyvével, a természetrajongó Móra Ferenc első megnyilatkozásával. Maga az író ennek a könyvnek megszületéséről ezeket írta: „Egyszer megbízást kaptam, hogy írjak egy természetrajz könyvet. Érdekes, hogy természetrajzot senki sem szeret írni. Azt mondották, nem is olyan nehéz, írjam meg és fizetnek érte 2000 aranykoronát. Nagy összeg, többet ér mint az életbiztosítás és nem is kell érte meghalni... egy olyan könyvet kellene írni, amelyet megszeretnek és amelyet érteni is lehet. A könyvek voltak rosszak. No, gondoltam, írok majd egy olyan könyvet, amely jó lesz . .. Hát bizony, furcsa könyv is volt. Először is egyetlen mondat sem volt hosszabb két sornál és azonkívül minden mondatot meg lehetett érteni. Azután nem arra volt fektetve a fősúly, hogy mi milyen, hanem miért olyan, mint amilyen.

5 Eddig a természetrajz könyvekben mindig a tyúk volt a mintamadár. Hát én arra gondoltam, hogy a szegény pesti gyerek nem ismeri a tyúkot, legfeljebb rántva. Kerestem egy olyan állatot, amelyről tanulhat és amelyet láthat, ez a veréb volt, amely vidéken és a városban egyaránt található ... Amikor a könyv elkészült, elküldöttek 5 példányt vidékre és 5 példányt a fővárosba természetrajz tanároknak, véleményezés végett... Egyiknek az volt a kifogása, hogy szarvasagancsár helyett, szarvasbogárt írtam. Valaki meg arról panaszkodott, hogy nincs benne a pelikán... Egyben azonban mind a tíz egyetértett, hogy nem lehet olyan könyvet bevezetni, ahol a mintamadár nem a tyúk, hanem a veréb. Természetesen a kiadók azt is mondották, hogy ilyenformán lehetetlen a könyvet kiadni, úgy ahogy megírtam, hanem azért megfizetik ezt is és csináljak egy új könyvet. Én mondottam, hogy nem bánom, ha ezt sem fizetik meg, de én nem vagyok hajlandó olyan könyvet írni, mint a többi. A könyv végül meg is jelent és nem is tudom, hány kiadást ért meg. . ."

6 Ennyit mond Móra. Ami most már a tankönyv hiteles történetét illeti, Móra 1907-ben, vagy 1908-ban foghatott hozzá írásához. A Singer és Wolfner cég vállalta a tankönyv kiadását. Wolfner József, az Űj Idők hetilap igazgatója 1908. augusztus 13-án keltezett levelében már a kéziratot sürgeti.

7 A Singer és Wolfner cég mindent elkövet, hogy a tankönyv a tanügyi körök tetszésével találkozzon. Móra stílusa, ifjúsági művei már ismeretesek előttük, hiszen Az Én Újságom, melyben Móra mesékkel, történeti elbeszélésekkel szerepel, szintén az ő kiadásukban jelenik meg. Ellátják a szerzőt miniszteri tankönyvbírálatok másodpéldányaival (mint amilyen a kiadásukban korábban megjelent Perényi-féle természetrajz tankönyv bírálata), a Krammer-féle, sőt a német Schmeil-féle Naturgeschichte с. természetrajz tankönyvekkel, melyeket jobbnak találtak az eddigieknél, felhívják figyelmét a „Népművelés" legújabb

8 számában „Reformtörekvések a természetrajz tanításában" című cikkre stb. A kézirat 1908. októberére készült el. Wolfner Wagner János aradi tanítóképzőintézeti tanárnak, az ismert botanikusnak küldte meg bírálatra, anélkül, hogy közölte volna a kézirat szerzőjének nevét. A bírálat szövegét nem ismerjük, de valószínűleg ennek volt következménye, hogy tárgyalások kezdődtek Wolfner és Wagner között esetleges társszerzőségről. Ez nem jelenti azt, mintha a kiadók nem méltányolták volna eléggé Móra munkáját, ők csak a sikerét akarták az ismertebb nevű szerzővel bizto5 Én ritkítottam! 6 Előbb említett gépírásos szövegből. Változtatásokkal megtalálható Móra „Legkedvesebb tankönyveimről" с elbeszélésében is. 7 A természetrajz tankönyvre vonatkozó adataimat Móra—

Singer & Wolfner—Wagner levelezés anyagából merítettem. (Somogyi Könyvtár E. c. 3815. sz. iratcsomó.) 8 1908. szeptember 17-i keltezésű levélből. 230