A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Kolosváry Gábor: A Móra Ferenc Múzeum madreporariái

A MÓRA FERENC MÜZEUM MADREPORARIÁI Az 1958-ban meghatározásra és revízióra átadott szegedi múzeumi fosszilis és recens anyagban a következő fajokat találtam és azokhoz a következő rétegtani és általános palaeobiológiai megjegyzéseket fűzhetem: Triász időszak. Az anisusi emelet középső szintjéből a Mecsekhegység Misina tetejéről 1955-ben, Kolosvary Gábor gyűjtéséből, egy darab sötétszürke mészkő, benne „Conophyllia" sp. korallmaradvány igen elkalcitosodott polypariumai. Ezek az ősmaradványok feltűnnek úgy nagy kehelyméretükkel, mint az oldalszektorok redukciójával. Az anisusi emelet középső szintjét jelzik, mert mint óriásnövéses constitutiók valószínűen az anisusicum végén kihaltak. Jelenlétét Brachiopousok és gyéren Crinoidea nyelés kartagok kísérik. Ez a körülmény a litoralis faciesnek egy mélyebb vertikális biocönotikai tagozódására mutat rá. A ladin-emelet középső szintjéből a bükkhegységi Bükkszentkereszt (Űjhuta) D-i vége felé esŐ fenyvesfasor végén húzódó korallpadból 1957-ben Kolosvary Gábor és Veréb Ilona két uralkodó padképző fajt gyűjtött: Thecosmilia subdichotoma Münster-t és Thecosmilia badiotica Volz-ot. Mindkettő olyan korallpadrészből került elő, melynek helyén a leleteket a rétegnyomás nem hengerelte agyon. Innen kiindulva még délebbre a tektonikus deformatio minden változatát meg lehet találni a leleteken, ami a látszatra üres ladin mészkőnek is koralligén voltát igazolja. Ez a két padképző faj a ladin időszak közepén akmikus kifejlődésű stádiumában volt. Variátiós dinamizmusuk is igen nagyfokúnak bizonyult. Jura időszak. Közelebbi lelhely megjelölése nélküli Ovalastrea caryophylloides (Goldfuss). Rétegjelző, éspedig a felső-jurára. A lelet egy nagy telep darabja. Mivel Magyarországon ezideig nem ismerünk jura időszaki korallpadokat, a lelet valószínűen nem hazai eredetű. Pompás jura időszaki korallpadok vannak azonban pl. Portugáliában, az Alpokban és Erdélyben. Kréta időszak. A senon emeletből, közelebbi megjelölés nélkül, egy Cyclastraea spinosa (Fromentel) polypot találtam a gyűjteményben. (Közismertebb synonymája Cyclolites numismalis Goldfuss.) Hazánk senon rétegeiből is előkerült. Ebben az időszakban e nemzetségnek és testvérnemzetségeinek uralma nemcsak kitűnő szintjelző, hanem a padépítő faciesekkel szemben biocönotikailag antagonista faciès jelző. Valószínűen a dániai emeletből származik egy óriás Pseudocunnolites ellipticus (Guettard) polypja. Ennek átmérője 54X44 mm, magassága 30 mm. Mivel hazánkban a dániai emelet nincs meg, ez a lelet sem lehet hazai. Legközelebb hozzánk a Fruskagora és Odvos-Konop dániai emelete ismert. A praeakmikus óriásnövés után ezek a típusú korallok kihalnak és az alsó eocénben már csak parakmikus tagjai tengődnek. Eocén időszak. A középső eocénből Mogyorós lelhelyről egy Trocbosmilia alpina Michelin-x. találtam a gyűjteményben. 1920-ban a szegedi múzeum a Nemzeti Mú223-