A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Bálint Alajos: Árpád-kori temető Szatymazon

A feltárt sírok legnagyobb része erősen bolygatott, vagy éppen hiányos. Kifejezetten réteges temetkezésről nem szólhatunk. Azt azonban megállapíthattuk, hogy a sírbolygatások, vagy sírcsonkítások mindig az újabb sírok gödreinek kiásásakor keletkeztek. A mai temetőkben is általában az a szokás, hogy egy család tagjait lehetőleg egyhelyre, egymás mellé temetik. A felhantolt és évek múltán újra felhantolt sírok viszont nem mindenkor ugyanabban az irányításban állnak, mint az eredeti temetés Abb. 10. kép. Szarmata-kori gödör Grube aus der Sarmatenzeit alkalmával. Könnyen előadódhat tehát olyan eset, hogy a későbben elhunyt családtag részére ha sírgödröt ástak, közvetlenül a korábban elhunyt családtag mellett, rátaláltak a régebbi temetkezésre és ilyenkor megbolygatták, esetleg megcsonkították a csontvázat. A halottakat általában Ny—K-i irányban temették, fejjel Ny, lábbal K-i irányítással. Arcuk rendszerint D felé néz. Ettől az iránytól gyakoriak a kisebb eltérések, de van úgy is, hogy éppen fordítva, tehát fejjel K-nek, lábbal Ny-nak irányítva temetkeztek. A mérhető és a temetőben feltárt sírok irányítását a következőkben figyelhettük meg.

1 Pontosan Ny—K-i irányításban (270°—90°) temetettek száma 20, 265°—85°: 7, 260°—80°: 16, 255°—75°: 6, 250°—70°: 19, 245°—65°: 7, 240°—60°: 12, 235°—55°: 1, 230°—50°: 5, 280°—100°: 6, 285°—105°: 2, 300°—120°: 1, 340°—160°: 1, 180° — 360° (D—É-i irány): 3, 40°—220°: 1, 60°—240°: 1, 70°—250°: 2, 80°—265°: 4, 85°— 265°: 1, 90°—270°: 4, 100°—280°: 1, 110°—290°: 1. A bolygatások miatt mindössze 1 A leírásban az első szám a fej, a második a láb helyzetét mutatja, fokokban mérve. 8* 115