A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Szelesi Zoltán: Adatok Szeged XIX. századi képzőművészetéhez

tett szépségeit lírai hangulatban kifejező tolsztojánus Károlyi Lajos (1877— 1927)

86 emelkedtek ki. Korszakunk keretébe eső életük- és pályájuk kibontakozásával, jelentőségükhöz mérten kissé hosszasabban kell foglalkoznunk. Életük legnagyobb részét szülővárosukban, Szegeden töltötték. Gyermekkoruk sorsát, a várost pusztító »Nagy árvíz« szabta meg. Nyilasy jómódú iparoscsaládja körében (atyja, Nyilasy — Pfeilschifter — Ferenc, neves asztalosmester volt) nem látott szomorúságot, míg 1879 egyik emlékezetes, vizetárasztó,, szeles tavaszi éjjelén megkondultak a harangok és a gyermekkor felhőtlen boldogságát elragadta, a haragos, szennyes ár. Vagyonuk elpusztult. Anyja, Telbisz Anna, Sándor és Károly fiaival Nákófalvára menekült, ahol egy évet töltöttek és 1880-ban tértek vissza Szegedre, amikor a kis Sanyi iskoláztatása megkezdődött. A művészet iránti hajlama korán megnyilatkozott. Ennek beszédes bizonyítékai, azok a bátortalan kis gyermekrajzok, melyeket tőle a Móra Ferenc Múzeum őriz. Károlyi szintén hamar elvesztette atyját, Károlyi Mihály csizmadiát, aki az árvízkor szerzett hűléses betegségébe halt bele. Anyja, Malatinszky Mária, miután mégegyszer férjhez ment, egy Martinovics Mátyás nevű bácsalmási erdészhez, első urát követve, nemsokára ő is sírba szállt. Mire az árván maradt Lajoska iskolába került, már két testvére, Mihály és Ferenc sem élt. A kis Károlyi nevelésével egy darabig erdész mostohaatyja törődött. Keze alatt a fiúcska az. elemit és a középiskola három alsó osztályát Bácsalmáson, illetve Zomborban Művészet, 1913. 144—146.; Dm 1913. 287. sz.; Nemzeti Szalon Katalógusa. Bp. 1918.. 8—10.; SzN 1918. 213. sz.; Nagy Andor: Pesti levél szegediekről. SzN 1918. 216. sz.; Eidus Bentian: Az igazi művész (a szerző: Munka után с gyűjteményében). Szeged, 1919. 41—43.; Juhász Gyula: Szegedi művészek kiállítása a kultúrpalotában. Dm 1919. 112. sz.; Dm 1919. 87. sz.; Szeged 1920. 41., 53. és 70. sz.; SzN 1921. 96. sz.; Juhász Gyula: Károlyi Lajos képei. Munka 1921 márc. 1.; Szeged 1921. 93. sz.; SzN 1921. 96. sz.; Az Est 1922. febr. 19.; SzN 1922. 194. sz.; Színház és Társaság. Szeged, 1924. márc. 10.; Lengyel Vilma: Károlyi Lajos képkiállítása. Dm 1924. 131. sz.; Juhász Gyula: Károlyi Lajosnak. Szeged 1924. 131. sz.; Tóth Jenő István: Károlyi Lajos művészete. Friss Hírek 1924. jún.; TTÁ.: Szemelvények Károlyi Lajos kátéjából. Szeged,. 1924. jún. 15.; Lengyel Vilma: Károlyi Lajos képkiállítása. Dm 1926. 148. sz.; Károlyi Lajos: Néhány szó a művészetről. Dm 1926. 152. sz.; Lyka Károly: Károlyi Lajos. Művészet 1927. 235.; Juhász Gyula: Károlyi Lajos. Széphalom, 1927. 305—306.; Dm 1927. 68. sz.; Kontraszty Dezső: Károlyi Lajos emlékezete. Dm 1927. 249. sz.; Lengyel Vilma: Vasárnap délelőtt 11 órakor temetik Károlyi Lajost a múzeum elől. Dm 1927. márc. 19.; Dm 1927. 65. sz.; Dm 1927. márc. 18.; Dm 1927. 69. sz.; Dm 1927. aug. 10.; Dm 1927, 250, sz,; Tóth Jenő István: Ki jogosult Károlyi Lajos hagyatékának értékesítésére? SzN 1934. máj. 23.; ÉML 1935. I. 530.; Dm 1937. 251. sz.; Dm 1938. 194. sz.; 1940. júl. 12.; D. F.: Károlyi Lajos művészete. Dm 1940. 148. sz.; Vér György: Károlyi Lajos, a szentéletű festő. Dm 1940. 146. sz.; Juhász Gyula: A halhatatlan. Paku Imre: Juhász Gyula összes versei, Szeged, 1941. 284.; Dm 1943. 148. sz.; Dorogi Imre: Emlékezés Károlyi Lajosra. Tiszatáj, 1947. 62—63.; Bényi László: Rudnay Gyula. Magyar Művtört. Munkaközösség Évkönyve, Bp. 1953. 459—460.; Lyka Károly: Festészeti életünk a milleniumtól az első világháborúig. Bp. 1953. 105.; Soltész Zoltánné: Hollósy Simon leveleiből. Magyar Művtört. Munkaközösség Évkönyve, Bp. 1953. 623. 626.; Réti István: A nagybányai művésztelep. Bp. 1954. 313—314.; Szelesi Zoltán: Szeged festő-poétája: Károlyi Lajos. Dm 1954. júl. 15.; Szelesi Zoltán: Károlyi Lajosról. MSZT Mozgalom, 1954. 2. sz.; Péter László: Eidus Bentián. Dm 1955. jan. 16.; Szelesi Zoltán: Két szegedi festő: Nyilasy Sándor és Károlyi Lajos. Tiszatáj 1955. febr.; Péter László: Juhász Gyula a képzőművészetről. Szabad Művészet, 1955. 8. sz.; Bodnár Éva: Tornyai János. Bp. 1956. 44.; Lyka Károly: Festészetünk a két világháború között. Bp. 1956. 99—100.; Szelesi Zoltán: Juhász Gyula Károlyi Lajosról. Tiszatáj, 1957. oki; Károlyi Lajos-emlékkiállítás katalógusa. Szeged, 1957. okt.; Szelesi Zoltán: Károlyi Lajos. Dm 1957. 248. sz. 204