A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Szelesi Zoltán: Adatok Szeged XIX. századi képzőművészetéhez

tem ki apám szegedi házából Tápéra, a nyáj, a ménes, a gulya közé, hogy azokat rajzolgassam. Aztán kenyeret kellett keresni. Az építői rajztábla mellett görnyedtem vagy húsz esztendeig, Szegeden, Aradon s végül Budapesten, a Pártos—Lechner-féle építési irodában. Nem volt maradásom, elhagytam a biztos pályát s megtakarított garasaimból mentem tanulni. Három évet töltöttem Zügel, müncheni állatfestő akadémiáján, aztán Benczúr mesteriskolájában kaptam műtermet. De nem ez az én világom, ez itt a nagyvárosban. Kitelepedtem a szolnoki művésztanya szomszédságába s ott, a szőke Tisza partján, ott maradok, ott dolgozom, amíg élek. A malomszögi, a pusztaszenttamási és alcsiszigetbeli sok ezer, szép alföldi motívumból telik,, amíg az ecsetet birom, s szolgálhatom én is a szépen zsendülő magyar állatfestészetet. Gyönyörűséggel lesem a táj változó hangulatát, színgazdag levegőjét, azt a bájos mennyboltozatot s a magyar földműves méltóságosan komoly életét.«

84 Az Alföld kulturális központjává növekvő Szeged, nemcsak olyan kiváló magyar írók, mint Móra, Tömörkény, Mikszáth és Juhász Gyula kibontakozási helyéül szolgált; hanem sok olyan helyi festő szeretett otthonává is vált, akik az itteni táj gondos és szeretetteljes tanulmányozásával, művészi alkotásokon keresztül szülővárosuk sajátos arculatát és a dolgozó nép életét ábrázolták. A századfordulótól kezdve itt működő képzőművészeink gazdag sorából két feltűnően tehetséges festő: a napsütötte Tápé parasztfiatalságát színpompás képekben megörökítő Nyilasy Sándor (1873—1934)

85 és a tiszaparti város rej«

4 SzH 1908. 4. sz. 85 Irodalom: SzH 1899. 44. és 292. sz.; 1900. 25. és 227. sz.; 1901. 77., 78., 81. és 97. sz.; 1902. 47., 65., 71., 77. sz.; 1903. 293. és 307. sz.; 1905. 77., 264, és 271. sz,; 1907, 266. sz.; 1908. 71., 254. és 282. sz.; 1909. 274., 292. és 297. sz.; 1910. 2. és 29, sz,; 1911, 47, sz.; Dm 1911. 60., 108., 118. és 119,. sz.; SzH 1911 109. sz.; Dm 1912. nov. 6.; 1913. márc. 7.; 1926. máj. 30.; Szegedi Szemle 1931. 22—24. sz.; Dm 1934. jan. 16., 4., 5., 6., 7, és 9. sz.; Lyka Károly: Egy város és az ő művész fia. Űj Idők, 1934. 808.; Magyar Művészet 1934. 21. és 189.; Lyka Károly: Nyilassy Sándor-emlékkiállítás. Szeged, 1934.; Szalay József—Cs. Sebestyén Károly: A Nyilasy Sándor-emlkkiállítás katalógusa. Szeged, 1934.; Dm 1935. 68. sz.; 1936. 287. sz.; Rádió Élet 1938. 1. sz.; Vásárhelyi Júlia: »Magyar táj magyar ecsettel«. Nyilasy Sándor emléke. Szeged, 1940.; Dorogi Imre: Szeged nagy festője. Délvidéki Szemle, 1944. 309—320.; Lengyel Vilma: Emlékezés Nyilasy Sándorra. Dm 1944. 24. sz.; Cs. P.: Nyugalomba vá^vik az öreg múzeumi altiszt, aki nem fogadott el képet Nyilasy tói. Dm 1944. 69. sz.; Réti István: A nagybányai művésztelep. Bp. 1954. 238—239.; Szelesi Zoltán: A népélet festője: Nyilasy Sándor. Dm 1953. dec. 3.; Szelesi Zoltán: Nyilasy Sándor. Szabad Művészet, 1955. febr.; Szelesi Zoltán: Nyilasy Sándor. TTIT Csongrád megyei füzetek 14. sz. Szeged, 1955.; Szelesi Zoltán: Két szegedi festő: Nyilasy Sándor és Károlyi Lajos. Tiszatáj, 1955. febr. 80 Irodalom: SzH 1899. 44. sz.; 1901. 77., 97. és 193. sz.; 1903. 16., 74. és 95. sz.; k. j,: Tavaszi Tárlat, SzH 1904. 68. sz.; SzH 1905. 84. sz.; 1906. 89. sz.; 1907. 72. sz.; Károlyi Lajos: Erő, élet, művészet. Dm 1911. 295. sz.; Kézai Simon: Károlyi Lajos szegem festő látogatása Tolsztojnál. SzH 1909. 224. sz.; Kézai Simon: Szegedi művészek. SzH 1909. 232. és 233. sz.; SzH 1909. 238. sz.; Dm 1910 149. sz.; Sz H 1910. 81. sz.; Károlyi Lajos gyűjteményes kiállításának katalógusa. Szeged, 1910.; Catallus: Károlyi Lajos. SzN 1910. 301. sz.; SzN 191Ó. 301. sz.; Szentiványi Gyula: Károlyi Lajos. — SzH 1910. 289. sz.; Kun József: Károlyi Lajos. Szeged és Vidéke 1910. 288. sz.; SzH 1910. 280. sz.; Szőri József: Károlyi Lajos kiállítása. Dm 1910. 181. sz.; Károlyi Lajos: Mire törekszem? Dm 1910. 176. sz.; Károlyi Lajos: Tolstoj. Dm 1910. 181. sz.; Szalay János: Impresszió nélkül (Károlyi Lajos képkiállítása). Dm 1910. 175. sz.; Dm .1910. 181. sz.; SzH 1911. 24. sz.; Művészet, 1911. 42. sz.; Barabás Béla: A szegedi növényevő kolónia. SzH 1911. 242. sz.; Szalay János; Jegyzések Károlyi Lajos piktúrája és az egyetemes művészet körül. Dm 1912. 116. sz.; Kun József: Károlyi Lajos 202