A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Szelesi Zoltán: Adatok Szeged XIX. századi képzőművészetéhez

sebb mesterek, mint: Andrea del Sarto, Paolo Veronese, Antonio Canaletto,. Frans Hals, Dürer, Barabás, Munkácsy és a helybeliek közül Rákosi (Krebsz) Nándor, Joó Ferenc stb. voltak. Kacziány e kiállítástól számított két év múlva (1893) már nem volt Szegeden. Itteni tanítványain, Tóth-Molnár Ferenc és. Zombory Lajoson kívül, a korán elhunyt ismeretlen Polczner Jenő nevét említjük meg, akinek e tárlaton szereplő hangulatos festménye, Jókai figyelmét is felkeltette. Kacziány az ecset mellett a tollat is szívesen forgatta. írásainak egyike az a melegszavú, érdekes cikk, melyben a magyar hangulati táj festészet kiváló szegedi származású képviselőjének, Tölgyesy Artúrnak (1853—1920)

79 életművét méltatja.

80 Ebben olvashatjuk, hogy Tölgyesy ifjúkorát egy helyben hivatalnokoskodó pénzügyi titkár gyermekeként, a tiszaparti városban töltötte. Az itteni reáliskolában folyó rajzoktatás csak táplálta vonzalmát a művészet iránt. Nemsokára sikerült megismerkednie Ozoray szegedi címfestővel, aki a különböző firmák mellett, olykor címereket, zászlókat, kisebb-nagyobb szentképeket, sőt portrékat is festegetett. Művészi pályafutását Tölgyesy nála kezdte. Tanulmányait azonban Ozoraynál nem folytathatta sokáig, mert egyik tanárával történt nézeteltérése folytán Szegedtől búcsút kellett vennie és a budai reáliskolába iratkozott be. Tölgyesyvel ezután a bécsi akadémián találkozunk újra, majd 1872 őszén Münchenben, Wagner Sándor osztályán. Az idők során megfordult Belgiumban, Olaszországban, sőt a számára idegenné maradt Párizsban is. 1875-ben a bajor fővárosból képet küldött ajándékba Szegedre, a Dugonics-szobor javára rendezett sorsjátékra.

81 Külföldi tartózkodása alatt a honvágy gyakran hazahajtotta. Szeretettel gondolt az itthoni környezetre, a szép magyar tájakra, melyek kitörülhetetlenül szívébe vésődtek. Ebből fakadóan a nyarakat 1878— 1881-ig Szolnokon töltötte, majd később a Balaton vidékét festegette. Munkássága során kiemelkedő alkotásai méltó elismerést szereztek nevének. Műveiben gyermekkori emlékként Szeged környékének táj elemei gyakran odalop»kodtak vásznaira. Több kisebb méretű képén (»Az utolsó napsugár«, »Hajnali szürkület«, »Virágzó bokor«) kívül, egy nagyobb festményét, a »Kenessei-rét« című alkotását láthatjuk a Móra Ferenc Múzeum képtárában, melyet a Szegedi Iparos Ifjúság Közművelődési Egylete, 1903-ban a helyi múzeumnak adományozott. A munkássága legnagyobb részét Szolnokon, az ottani művésztelep egyik vezetőjeként töltő kiváló állatfestő, Zombory Lajos (1867—1933),

82 mint helybeli születésű ifjú, a város ösztöndíjával indult el pályáján. Hálából Szegednek több mint 25 festményét ajándékozta 1928-ban,

83 melyeknek legszebbjei (»Szántás«, »Jéghordás ökörrel«, »Huszárverseny Szegeden« stb.), a helyi képtár népszerű alkotásai közé tartoznak. Zombory életéről és művészetéről ezúttal szóljon a leghivatottabb: niaga a művész. »... Szenvedéllyel pingálok öklömnyi gyermekkorom óta. A magyar Alföld szépségei vonzanak. Ma is féltem magamat, ha rágondolok, hányszor szök79 Irodalom: SzH 1894. 300. sz.; 1900. 203. sz. 80 Kacziány Ödön: Tölgyessy Artúr. Művészet, 1910. 294—303. 81 SzH 1875. 156. sz. 82 Irodalom: SzN 1892. 58. sz.; SzH 1892. 131. sz.; 1899. 44. és 47. sz.; SzN 1900 96. sz.; SzH 1902. 238. sz.; 1903. 63. sz.; 1904. 123. sz.; 1905. 52. sz.; Dm 1928, 128, sz

r 83 Dm 1928. 150. sz. 200