A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

In memoriam - Banner János: Cs. Sebestyén Károly, 1876–1956

Hogy a gyűjtött leletekből Szeged környékének honfoglalás előtti történetét bemutató régiségtár lett, abban valamennyiünk közös munkáján túl, Sebestyén Károlynak volt a legnagyobb érdeme. Ebben az időben Mórát erősen igénybe vette az a nagyarányú és nagyértékű szépirodalmi és publicisztikai tevékenység, amely miatt a kiásott régészeti anyaggal már nemigen tudott foglalkozni, örök kár, mert azok a naplók, amelyeik a csókái ásatások anyagáról s részben egész munkamenetéről készültek, mutatják, mit jelent az, ha az előkerült anyag múzeumi feldolgozásával is az foglalkozik, aki minden darabot már ez előkerülése pillanatától ismer. Ennek pótlására készültek Sebestyén Károly elgondolása szerint azok a kartonok, amelyek a gombamódra szaporodó, nagyobbára sírleleteket rendszerezték s neki volt gondja arra is, hogy a síregyüttesek fényképe is elkészüljön s a kutatóknak rendelkezésre álljon. Az ő munkája nélkül a sok viszontagságon átment múzeum, nagyobbára kis cédulákra írt feljegyzései örökre elvesztek volna. A gondosan kezelt nyilvántartás azonban biztosította megmaradását és emelte tudományos értékét. Tudta és értékel+e ezt a munkát Móra Ferenc is, aki soha, egyetlen levelet se akart leszakítani a Sebestyén Károly jól megérdemelt babérkoszorújából:

1 A vidéki múzeumi embert abban az időben különösen sodorta a múzeum élete. Azt kellett csinálnia, amire pillanatnyilag szükség volt. Ez történt Sebestyén Károllyal is, akinek — főleg helyi <— művészettörténeti és néprajzi érdeklődése már első szegedi éveitől kezdve jelentkezett, s a Szent Demeter templom bontása során felmerült problémák révén a középkor, majd az ásatási anyag hatására régészeti és ősmagyar művelődéstörténeti irányba is eltolódott. Ennek a sokirányú irdalmi tevékenységnek'' — amelyben még német nyelven írt tárcák is vannak

5 — minden részére itt nem térhetünk ki. Bennünket itt csak az érdekel, ami Szegeddel, a szegedi múzeummal szoros kapcsolatban лгап. Sebestyén Károly — és ez a művészettörténeti iskolázottságú rajztanárnál egészen természetes — művészettörténeti cikkel köszönt be a szegedi sajtóba. Beköszöntője az alsóvárosi templomról szól

6 és kevéssel a városból elköltözése előtt is visszatér ehhez a tárgyhoz.

7 Kereken negyven év telt el a két közlemény megjelenése között s talán egészen természetesnek tűnik, hogy soha sem szalasztotta el azokat az alkalmakat, amikor a város művészettörténeté3 Kettejük baráti és munkatársi kapcsolatára és a múzeum akkori életére bizonyára érdekes adatokat tartalmaz: Visszaemlékezés Móra Ferencre. »Húsz évi együtt működésünk története« с kéziratban maradt munkája, amely tudtunkkal szegedi kiadónál fog megjelenni. * Csak a teljesség kedvéért említjük, hogy irodalmi munkásságának magakészítette jegyzékében 58 közérdekű és 105 tudományos közleményen kívül 10 kéziratban maradt munkáját tartotta nyilván. 5 Südungarische Bote. Luges. 1901. 8. — Temesvárer Zeitung. 1906. XI. 24. stb. I! A szegedi Mátyás templom. Szegedi Napló. 1899. (A közleményt csak a jegyzékből ismerem.) 7 Mikor épült a ferencrendiek Szeged-alsóvárosi temploma? Városkultúra. Szeged. 1938. 45—49. — Mikor épült a ferencrendiek alsóvárosi temploma? Délmagyarország, 1938. VI. 5. 253