A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Csongor Győző: Természetvédelmi feladataink Szeged környékén I. Zsombói erdő

iskolájának tagjai (Muhi Jánosné, Pálfi György) dolgozzák fel a láp mikro-flóráját, illetve faunáját. Az eddigi, használatban lévő részletes, katonai térképeinken az erdő alakja és területe meglehetősen elrajzolt. Ezért elkészítettem az erdő részletes térképét s az egyes biotopok s azok növényzetének jellemzését a továbbiakban ennek alapján közlöm. Az erdő növényzetének jellemzése Pálfi György (1. id. munkáját) a területen három biotopot: láprétet, erdőt s szárazrétet különböztet meg. Magam a következő beosztást követem: A. Láprétek, nyáron részben kiszáradó nyílt vízzel 1. sz. láprét: Az erdő területén kívül esik. Nyílt vizet állandóan csak a két egymásra merőleges irányú, széles, fűzbokrokkal szegélyezett árok tartalmaz. 2. sz. láprét: Teknőszerű mélyedésében s körülötte fűz-, kőris-, tölgy-liget alakult ki. 3. sz. láp rét: Hosszan elnyúlt teknőszerű mélyedéssel, s az azt körülvevő széles lápréttel. Előzőhöz hasonló. B. Eredeti kőris-, szil-, tölgy ligeterdő helyén ültetett lomberdők Állományukat akác, foltokban elegyetlen nyáras, elegyes- és nagyobbrészt kétszintű nyáras alkotja, mely utóbbiban tölgy, kőris, mezei-, és erdei-szil mint árnyéktűrő fajok s cserjék is szerepelnek. (Térképemen 4, 5, 6, 7. sz.) C. Fiatal, ültetett akác és nyár csemete erdők (Térképemen 8, 9 sz.) D. Csaknem tiszta állományú, fiatal és közepes korú ültetett fenyőerdő foltok Fekete- és erdei-fenyővel. (Térképemen 10. sz.) E. Rontott, erdőirtásos terület (Térképen 11. sz.) F. Száraz, csenkeszes rét. Az erdő közepén van, nedves mocsárrétbe megy át. (Térképen 12. sz.) G. Éles mosófüves rét.A3, sz. láprét baloldalán, magasabban fekvő, egykori buckák helyén elterülő, az erdőnek védelmi szempontból egyik legértékesebb része. (Térképemen 13. sz.) H. Művelés alatt álló terület. Főleg kapáskultúra. Részben a kiirtott fenyveserdő helyén. (Térképen 14. sz.) Ezeken kívül szerepelnek még a térképen erdei tisztások, facsoportok s ruderális homokterületek is. 219